Dr. Michael Laitman

Követjük a Bölcsességet vagy a Fényt?

Követjük a Bölcsességet vagy a Fényt?

Rábásh,”Slávei HáSzulám” (A lépcső fokozata) I. kötet, 12. cikk: “Mi a Tóra és a munka a Teremtő útján”:”Ebből az következik, hogy a személy mielőtt elkezd tanulni, meg kell próbálnia nagy erőfeszítéseket tenni, mivel a tanulás meghozza a gyümölcsét, és jó eredményeket, ez azt jelenti, hogy a tanulás hozza el a Tóra Fényét, mert ez által megvan a lehetősége, hogy visszatérjen a Fényhez”.

Először is ki kell fejlesszük magunkban a helyes vágyat, mert nélküle ez lehetetlen. A személy elérkezik a Kabbala Bölcseletéhez, csak a ” szívben lévő pont”- tal, amelynek nincs még iránya. Nem tudja, hogy hova érkezett, és hol van, hasonlóan a sperma csepphez az anyaméhben. Ebben az esetben a csoport tölti be az anyaméh szerepét, és meg kell “formázza” a személyt, adjon neki egy formát és adakozzon neki. Nem szabad várni amíg ő magától a helyes irányba cselekszik, hanem fordítva, vigyázni kell, hogy jó hangulata legyen, mivel a jó hangulat a csoporttól kell érkezzen.

Vannak akik teljes energiával jönnek, a megközelítő fellépéssel, és számukra ez valóban pozitív megközelítés, de nem a helyes irányba. És hova viszi őket? Az önző cselekedethez? A tény, hogy a személy még nem is fedezte fel magába a gonosz hajlamot, és még egy alacsonyabb szinten található az “élő” szintnél.

Így a csoportnak szükséges, hogy gyengéden ellenőrizze az új tanulót, hogy felvegye a helyes formáját a helyes irányba, mivel nincsen más választása. A csoportnak ellenőriznie kell mindenkit, és mindent.

A barátok meg kell keressék a gonoszt a kapcsolat hiányában. Mi sóvárgunk a kapcsolatra, megvizsgáljuk, ha az ő mennyiségi és minőségi paraméterei helyesek, ha megfelelő a mi kéréseinknek és biztosítást nyújt számunkra. Tehát, addig amíg fel nem fedezi a kapcsolatba a Teremtő formáját.

Mi átmegyünk a Nefes, Ruách, Nesámá, Hájá és Jehidá szint 125 fokozatán. A kapcsolat keresésében megtaláljuk a hiányt, és a tanulás által vonzzuk magunkra Reformáló Fényt. Ily módon, a tanulás lesz a cél, és minden pillanatban nem azt vizsgálom, hogy mennyit értettem vagy sem, hogy mennyire  érdekes  vagy sem. Nem ez a lényeg. Mert a tanulás ideje a gyógyulás ideje, a vizsgálat ideje, a Fény vonzása, és a korrekció ideje. Mindez a mi hiányunk, amelyet felfedezzük az előkészületi lecke idején. Mi felfedezzük a baráti találkozón a közös cselekedetekben, majd jövünk a leckére, és követeljük a Visszatéritő Fényt.

Ebben a kérésben van különbség a világ többi részétől, hogy mi követeljük a Fényt. Az emberek, akik igaznak érzik magukat, ők nem követelik a Visszatéritő Fényt, számukra elégséges amit tesznek, mivel ők egyáltalán nem is gondolnak erre. Mi állandóan kell mérjük magunkat a Fény hiányának az érzetéhez, és magához a Fényhez.

Miután elértem Rábáshoz, két – három hónappal később megkérdeztem tőle: “Hol van a lényegi pont a könyvben? Hol van leírva a fő lényege a munkánknak és a lecke alatt? “. Azután megmutatta nekem a “Tesz bevezetője” 17. pontjában, amely azt mondja: ” Ennélfogva, a diák vállalja az elő tanulást, hogy megerősíti a hitét a Teremtőben, a jutalom és a büntetés gondviselését”. Ez a legfontosabb. Az egyetlen munkánk, a vágy felkészítése a változásra, amely a csoportban való erőfeszítésben tud megjelenni. Általában, mi felfedezzük, hogy nem vagyunk erre képesek, és csak ott tudjuk elvégezni a korrekciót. És ezzel a felismeréssel ismét eljövünk a tanuláshoz.

Ily módon, a tanulásnak kettős célja van: egyrészt feltárjuk a hiányt, másrészt, megkapjuk a korrekciót, a gyógyulást.

Ebből következik, “hogy a személy nagy erőfeszítést kell tegyen hogy eljöjjön tanulni.” És ha mi nem kapjuk meg a helyes eredményeket, akkor pontosan ezt kell leellenőrizni: hogy mi a helyes szándékkal jövünk tanulni? Mert ellenkező esetben azért tanul, hogy tudást szerezzen a könyvből, ahelyett, hogy húzza tőle ki a Fényt, ez a legfontosabb dolog, amelyet kérünk a Tórától.

Mivel van “Bölcselet” és van “Tóra”. Aki azt akarja megtudni csak, hogy mi van a könyvbe írva, akkor ő Bölcsességgel foglalkozik. És a “Tóra”-val aki foglalkozik, az az igazi módszerrel foglalkozik, aki keresi a korrekciót, aki meg akarja változtatni magát. Ebben van a különbség …

2o12 november 4, Előkészület a reggeli leckére

BS

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

56 queries in 0,574 seconds.