Válasz: Igen, de ez egy igen nehéz technika, mivel a távolságot em csak két egoista mérték között, hanem két adakozó mérték között is méri kell, azaz két lélek közötti távolságot is mérik.
Kérdés: Mégis hogya törtéik a távolság mérése?
Válasz: Kabbalista mértékegységben.
Kérdés: Fizikai értelemben, mennyi személyestérre van szüksége valakiek fizikailag?
Válasz: Azt gondolom erről, hogy ha korrigálódunk, elérjük azt az állapotot, ahol nincs többé szükség a két embert elválasztó térre. Úgy kezdünk el élni egymással, mintha egy ember volnánk, egy szívvel.
Kérdés: Amikor egység kialakítására törekszünk, fontos figyelembe venni a személyes teret? A lenullázódás a megoldás, vagy olvadjunk be egymásba, esetleg emelkedjünk fölé, és minden egyes ember maradjon meg a személyes terében?
Válasz: Nem. Minket a Teremtő közös ereje egyesít, ami mindannyiunkat átölel és kitölt.
Kérdés: A Kabbalában bűnnek tekintik, ha az emberek nem hajtanak végre olyan tetteket, amelyek az egységesülést célozzák? Ugyanakkor a Kabbala azt is állítja, hogy nem létezik szabad akarat. Honnan ered akkor a bűn?
Válasz: Csak arra van szabadságunk, hogy helyes módon haladjunk a cél felé, jóval gyorsabban, mint ahogy a természet lehetővé tenné ezt.
Kérdés: A Kabbala szerint önmagamért imádkozni is bűn. Ugyanakkor van bármi más választásom?
Válasz: Választhatod az imát, hogy a Teremtő segítsen neked pozitívan viszonyulni a többiekhez. Így gyorsíthatod fel mozgásodat és fejlődésedet.
Kérdés: Rendelkezem a választás szabadságával, hogy segítséget kérjek a Teremtőtől?
Válasz: Igen. Minden attól függ, mennyire vagy részese annak a csoportnak, ami segít téged, haladásra késztet, és inspirál. Kölcsönös támogatásuk felhasználásával, a csoportból felvett, adott számú benyomás segítségével kell a Teremtőhöz fordulnod.
Kérdés: A Kabbala hogyan határozza meg a bűn fogalmát?
Válasz: A bűn azoknak a feltételeknek a helytelen felhasználása, amiket azért kaptunk, hogy helyes módon haladjunk a cél felé, és gyorsan, fájdalommentesen elérjük azt még életünk során.
Kérdés: Az anya csecsemője iránti aggodalma az értelem feletti hit megnyilvánulása, vagy ahhoz semmi köze? Mi aktiválja az értelem feletti hitet?
Válasz: Az emberek közötti kapcsolatokban semmi spirituális nincs, pláne, ha az olyan fizikai jellegű, mint az anya és csecsemő közötti viszony. Ez utóbbi összefoglalható úgy, mint az anya egoista vonzalma gyermeke iránt. A szóban forgó vonzalom semmi több, mint ami az állatoknál és az embereknél is jelen van.
Az értelem feletti hit akkor lendül be, ha minél inkább egy csoport tagjává válunk. A tagok azonos gondolatokat és nézeteket vallanak, melyek részeként kölcsönösen bizonyos, spiritualitásra hasonlító tevékenységek felé terelik egymást. Az erőfeszítésektől függően, az Ohr Makif (körülölelő fény) fokról fokra adakozni kezd, és kialakítja a Bina (adakozás, értelem feletti hit minősége) tulajdonságát. A hit a Bina, a tudás a Malchut jellemzője – így áll össze az értelem feletti hit.
Kérdés: Tudja az ember, mikor és hogyan fog adakozni számára a fény?
Válasz: Az ember nincs ezekkel tisztában. De ha valaki tanulmányozza a Kabbalát, és ebben a tanulási folyamatban, és az események szervezésében a barátaival együtt vesz részt, akkor csak akörül járnak a gondolatai, hogy a Felső Fény miként befolyásolja a barátokat. Szüksége van a Fényre, ezért törekszik rá, hogy magához vonja.
Kérdés: Kevés ember képes kapcsolódni a legközelebbi hozzátartozóihoz, mint a szülő, házastárs vagy gyerekek. Hogyan alakíthatok ki egységet más gyerekeivel, ha a sajátjaimmal ez nem megy?
Válasz: Nem más emberekkel és mások gyerekeivel hozunk létre egységet, hanem hasonló gondolkodású társainkkal, akiknek a célja megegyezik a miénkkel: felülemelkedni egoista természetünkön, és megérezni a magasabb erőket. A „magasabb” nem valami misztikus dologra utal. Egyszerűen arról van szó, hogy a szóban forgó erők egoizmusunk felett helyezkednek el.
Mindaz, amit most érzünk, a természet kövületi, növényi, állati és emberi szintjeiből származó, egoista erők. Mindezek fölé kell emelkednünk. Ha ez megtörténik, akkor valóban érezni fogjuk a teremtés, a természet, az anyagiság teljességét.
Ahhoz, hogy ide eljussunk, további emberekre van szükségünk, akik segítenek, hogy munkálkodásunk eredményeképpen kívül kerüljünk önmagunkon, saját egoizmusunkon. Ez a folyamat azt a célt szolgálja, hogy megérezhessünk mindent, ami rajtunk kívül létezik. Ez a dolgok működésmódja.
Kérdés: Hogyan fogja a Felső Erő megmutatni magát? Milyen érzést képzeljünk el?
Válasz: Az adakozás és szeretet minőségeit érezzük majd, amelyek mindennel és mindenkivel egybekapcsolnak minket. Ily módon magunkba foglaljuk a világegyetem egészét, azaz minden világot és az összes univerzumot. Egyszer csak minden egyetlen rendszerré áll össze, amit önmagunkon belül fogunk érzékelni.
Kérdés: Ön a spirituális vezetőnk ebben a világban. Van arra magyarázat, hogy egy ilyen világméretű csoport tanára miért éppen orosz anyanyelvű?
Válasz: Különféle okokból manapság az orosz ajkú hallgatóság a legbefogadóbb a világon.
Először is, a zsidó lakosság a cári Oroszországban és Kelet-Európa területén lakott, ami a Kabbalista nézetek szempontjából igen megtermékenyítőleg hatott erre a régióra. Ez nagyon fontos. Maga a föld kezdte kitermelni magából a Kabbalistákat.
A második ok: a 16. századtól, ARI idejétől fogva a Kabbala Bölcsessége fokozatosan került feltárásra. Noha ARI Izrael földjén, Cfat városában élt, a tanok orosz területen, a zsidók által sűrűn lakott Litvánia, Fehéroroszország és Ukrajna körzeteiben fejlődtek, ugyanott, ahol a Kabbalisták is éltek.
Számos ma is híres és általunk is gyakran tanulmányozott Kabbala könyv íródott a 17. és 19. század között ezen a területen. Vagyis regionális szempontból Oroszországot tekinthetjük a modern Kabbala szülőhelyének. Ez az oka, hogy a zsidó lakosság egy része, sőt, nem is csak a zsidók, akik itt nőttek fel, nagyon kedvezően rezonálnak a Kabbalára, és óriási erők vonzzák őket a spiritualitás eléréséhez.
Látom ezekben az emberekben a Kabbala tanulása iránti fokozott hajlandóságot, és meleg üdvözlettel fogadom őket. Igyekszem biztosítani, hogy kielégítsem spirituális sóvárgásukat.
A Kabbala Tudománya hozzásegít minket, hogy tisztában legyünk az élet jelentésével, és a teremtés egészének szerkezetével. Elmagyarázza, miként működik a rendszer, és hogyan tud az ember hatást gyakorolni rá.
Tehát nagyon úgy tűnik, nem véletlen, hogy én is oroszul beszélek. A hébert csak a Kabbala tanulás keretein belül sajátítottam el, azonban az anyanyelvem orosz, ezen a nyelven érzek és gondolkodom. Nem tudok ettől az alaptól megválni, noha már 1974 óta Izraelben élek. Ez a sorsom.
Azt mondja ön, hogy minden betegség az egoizmusból származik, és ha helyreállítjuk az egyensúlyt a természettel, akkor az ember nem lesz beteg. Valóban hiszek önnek. Úgy érzem az a helyes, amit mond, de kevés időm van.
Tudtam, hogy beteg leszek, a szüleim ugyanabban a rákban haltak meg, mint amiben ma én szenvedek. Ezek gének, semmit sem lehet tenni ellene. Mit kell tenni? Hogyan készüljek fel a halálra? Mire gondoljak? Vagy talán valahogy képes lehetek felépülni és élni?
Erőt és egeszséget kívánok!
Alexander
Válasz: Először mindent meg kell tennünk, amit az orvostudomány mond. Ahogy a Tóra mondja: „Az orvos megkapta a gyógyítás jogát.” Menj el az orvoshoz, akiben megbízhatsz, bízz meg benne, és a kezébe adhatod magad.
Kérdés: Azt kérdezi: „Mit kell tenni? Hogyan készülhet fel a halálra? Mire gondoljon?
Válasz: Nem kell felkészülni. Adjunk Neki kabbalista könyveket; olyan emberek írták ezeket, akik érzékelik ezt a világot és a másik világot is, amely az egoizmus másik oldalán áll. Akkor jobb elképzelése lesz magáról, és talán lesz elég ideje megérezni ezt a másik világot, belépni abba és benne lenni.
A gyakorlatban az élet és a halál közötti határvonal számára nem lesz olyan végzetes, váratlan, ijesztő, ellenkezőleg, nagyon nyugodt lesz ebben.
Kérdés: Amikor azt mondod, hogy „más világ”, erre sok magyarázat van. Neki, Alexandernek mi az?
Válasz: A túlvilág a mai természetünk másik oldalán áll. Mai természetünk az egoizmus. Ha életünk során képesek vagyunk elérni a következő, ezzel ellentétes, vagyis az altruista állapotot, akkor gyakorlatilag elkezdjük érezni ezt a következő világot, a Felső Világot, a második világot.
Két lehetőség van, két világ. Ebben az állapotban örökké létezhetünk, mert nincs mit korrigálni, nincs mit elpusztítani. Ebben a tekintetben az időn kívül létezünk.
Azt tanácsolom neki, hogy minél hamarabb kezdje el olvasni a könyveinket, és lépjen be az általuk leírt állapotokba. Mert elvileg ezekbenaz állapotokban mindez lehetséges és könnyű.
Kérdés: Mondd el kérlek, hogy mire gondoljon?
Válasz: Arra, hogy mit akarsz most érezni és megtudni, és mi történik ott, az élet és a halál határán túl.
Kérdés: Vagyis elismerem, hogy meghalok abban a pillanatban, amikor elkezdek rajta gondolkodni?
Válasz: És akkor mi történik? Mindezt beismerhetjük.
Kérdés: És te nyugodt vagy ezzel kapcsolatban?
Válasz: Várj egy percet. Bizonyos évek elteltével én is elmegyek. Te és mindenki ugyancsak. Szóval mi a probléma? Mindannyiunknak el kellene fogadnunk, hogy milyen állapotba kerülünk, mi marad belőlünk, ebből a világból, ebből az életből, és milyen állapotba haladunk azzal, ami megmarad belőlünk.
Ez a halálra való felkészülés. Vagyis az adakozás szellemisége, tulajdonsága, amelyet az ember létrehozott az egoista anyaga felett; nem hagyja el, és ezzel folytatja.
Kérdés: Amit a végén ír: „Talán valahogy felépülök és élhetek?
Válasz: Talán ettől egy időre felépül. Mondom egy darabig, akár tíz évig is. Azonban a végén minden ugyan úgy alakul. Mert a világunkat azért hozták létre, hogy a tökéletes világba válthassunk át.
Kérdés: Elolvastam ezt a levelet, és meghatott. Azt akarja mondani, hogy ez az élet, a lalál így is úgy is eljön?
Válasz: Ne félj ettől. A legjobb megérteni, mi a következő állapotunk az állati szervezet halála után, és hogyan maradunk meg a spirituális szervezetünknél.
Kérdés: Tehát megmaradhatunk?
Válasz: Megmaradhatunk! Mindenképpen megmaradunk! Az „én” marad, és ennek semmi köze a testemhez.
Kérdés: Tehát azt mondod, ragadjam meg a valódi énemet?
„Ami a sivatagot gyönyörűvé teszi”, — mondta a kis herceg, „az az, hogy valahol ott bujkál egy kút benne…”
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
A kutak a homok alatt rejtőznek. Mindenhol megtalálhatók. Az élet gyökere mindenben, mindenhol ott van. A számunkra leglényegesebb, hogy kapcsolódjunk az élet gyökeréhez, értelméhez, és ne ahhoz ragaszkodjunk, amit önmagunkon kívül tapasztalunk.
Kérdés: Mondja, ez a sivatag lángol a bensőmben? Manapság sok ember érzi azt, hogy nincs is élet.
Válasz: Egyszerűen feltárunk valamit ami eddig nem volt ott, korábban em volt ott élet sem, de te csak most ismerted fel. Ezért, amire most fény derült, az jobb, mint ami korábban volt.
Kérdés: Hogyan tehetem meg, hogy lángoló bensőmmel felfogjam vagy elhiggyem, hogy ha felülkerekedek ezen az állapoton, egy kutat találok? Miféle gondolat ez?
Válasz: Lényege, hogy az élet céllal és jelentéssel bír, a természet óriási erői felemelnek és új életre keltenek minket, és ha komolyan kívánjuk, elvezetnek minket az élet forrásához.
Kérdés: Ebben az értékvesztett állapotban hogyan férhetek hozzá ehhez a gondolathoz?
Válasz: Csakis úgy, hogy ha baráti körben dolgozol. Ki kell alakítanotok egy közösséget! Értenetek kell, hogy csak együtt lehettek sikeresek, csak a barátok jelentette környezetben.
Kérdés: A környezetem olyan, mint én? Kopár belül, és ők is keresik a kutat?
Válasz: Pontosan ezt kell megértenie a barátoknak. A kút a közöttük lévő kapcsolatban rejtőzik.
Kérdés: Mondhatjuk-e, hogy világunkban a lelkeknek két kategóriája van: öreg tapasztaltak és az új, fiatalok? Az öreg lelkek kifejezetten azért jönnek a világunkba, hogy az új lelkeken segítsenek?
Válasz: Igen, ez valóban így van.
Kérdés: Valahogy különböztethetőek egymástól?
Válasz: Lehetetlen különbséget tenni köztük.
Kérdés: Vagyis első pillantásra nem leszek képes megérteni, hogy az egy fiatal lélek vagy egy idős, amit látok?
Válasz: Nem. Ezenkívül létezik a lelkek úgynevezett reinkarnációja. Az embernek minden pillanatban más a lelke.
Kérdés: Honnan származik az irigység érzése? Mi hívja életre?
Válasz: Rendszerint az emberek közötti irigység egoista természetű: irigylem azt, amit a másik birtokol. Még az sem számít, hogy én is rendelkezem vele, vagy hogy egyáltalán elégedettséget és jó érzést ad-e nekem. A lényeg, hogy mikor látom az örömöt, amit a másiknak okoz, irigy vagyok erre az örömérzésre. Vagyis az irigység irracionális, megalapozatlan, bármi is a tárgya.
Kérdés: Ez a jelenség egoista természetünk következménye?
Válasz: Természetesen.
Kérdés: Hogy működik pontosan az irigység, ha úgy tekintek rá, mint egyfajta katalizátorra, ami segít betölteni a vágyaimat?
Az ilyenfajta irigységet annak az embernek kell kifejlesztenie, aki gyakorolja a Kabbalát, hogy irigyeljen más Kabbalistákat, mivel azok képesek, élvezni a Teremtővel való kapocsolatot és ezért többcselekedetetet tudnak végrehajtani amik adakozóak és szeretet teljesek.
Rájuk tekintve az ember izgatottá válik, és ő is olyan módon akar előrehaladni, az adakozás és a mások szeretetének az útján, mint ők és ezeken keresztül akarja elérni a Teremtőt.
Kérdés: Min alapul a helyes MAN (ima)? Hogyan érezhetjük a lényegét?
Válasz: Nagyon egyszerű, MAN-t nem emelhetsz önmagad számára. Emelhetsz egy barátért, és még jobb ha az egész csoportért. “A vágyam helyett elfogadom a vágyadat, és elkezdek érted kérni.” Ez minden.
Jó dolog, ha az egész csoport ezt teszi. Azt mondják, hogy az ember nem szabadíthatja ki magát a börtönből, hanem csak a barátai szabadíthatják ki. Ez mindannyiunk számára egyformán igaz, mivel mindegyikünk mindenki mást szabadít ki a börtönből. Csak akkor szabadulhatunk meg az egoista börtöntől, ha a barátok értünk imádkoznak.
Az imádkozás azt jelenti, hogy kérem a Teremtőt, hogy korrigálja a barátomat, és ezt mindenkinek meg kell tennie. Ha kilenc barátért kérek a tízesben, akkor szükségszerűen én leszek a tizedik. Nem kell magamért kérnem, mert a kilenc Szfíra mindent meghatároz, a Malchut (én) pedig belőlük származik.
Mindaz, ami meg lett adva az embernek, nem azért lett megadva, mert kérte azt, hanem azért hogy ne kelljen kérnie. Ezt nevezzük „önmagunk fölé emelkedésnek”, önmagunk korlátozásának (tzimtzum). Ehelyett el kell fogadnom az első kilenc Szfírát, vagyis társaim minden vágyát. Ha így építem újjá magam, létrehozok egy részt magamból, amely a Teremtőhöz fordulhat. Ezt hívják Partzuf-nak..
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem
