Láthatatlan kötelékek kapcsolnak minket össze. Érezhetem mások félelmét?
Válasz
Nincs semmi, ami nekünk idegen. Bármit is érez valaki ebben a világban, azt érzi, ami hozzá tartozik, ami benne kel életre.
Kérdés
Mit kezdhetek a rossz szokásaimmal, mint a dohányzás például? Hogy harcoljak velük, ha tudom, hogy meg is tudnak ölni? Képes leszek spirituális szintre elérni, ha megmaradnak?
Válasz
Nem tudom milyen mértékben ölnek meg valakit ezek a szokások. Ha bosszantanak ezek valakit, harcoljon meg velük, ha nem tud, akkor éljen velük. Ennek semmi köze a Kabbalához.
Kérdés
A világban megtalálható gonosz, a Teremtő eszköze, hogy megtaláljuk Őt?
Válasz
Természetesen. A világ minden gonoszsága az önzésben található. Az önzést, az egót a Teremtő teremtette.
Kérdés
Mi a különbség a felelősség, és a félelem között?
Válasz
Ezek különböző dolgok. Kérdezzétek meg a pszichológusokat, ők elmagyarázzák a két definíció különbségét.
Kérdés
Megváltozik valakinek a valóságérzékelése egy magasabb szintre emelkedéskor a spirituális fejlődés által? Ha igen, hogyan? Le tudjuk írni az érzékelésünket, beleértve a vizuális, audió és egyéb érzékeléseket?
Válasz
Amikor valaki felemelkedik a magasabb szintekre, akkor beszélhetünk erről annak érdekében, hogy iránymutatást adjunk.
Kérdés
Ha hosszú ideje gondolkodom, hogy a Teremtő ábrázolja bennem a világot és mindent ő irányít, és az illuzórikus világnak a természete bennem ébred fel, akkor a félelmeim elgyengülnek. Ez egy Kabbalisztikus eszköz vagy pszichológia?
Válasz
Mi a különbség? Ez mind egy és ugyanaz az érzékelés, ugyanaz a tudomány. Nem kell minden tudományt feltételek mentén felosztani. Ez egy általános tudomány a mindenségről, a valóság érzékelésről, és arról, hogy fedezhetjük fel a közös gyökereket.
Kérdés
Létezik valójában büntetés? Jelen van ez a Teremtőben?
Válasz
Nincs büntetés, egyszerűen olyan feltételek vannak, amelyekben az ember nem nagyon tud eligazodni. Ezért úgy tűnhet, hogy az embert megbüntették. Valójában azonban egyszerűen csak irányba rakták.
[266499] KabTV program: A Kabbala alapjai 20/04/26
Hogyan kombinálódik, – a Kabbalisták által érzékelt tökéletes valóság – össze a korrigálatlan, nem integrál, gonosz, földi valósággal?
Válasz
A Kabbalista önmaga kombinálja ezeket össze, mivel mi emberek különleges teremtmények vagyunk két világban létezünk egyszerre, a tökéletes Felső világban – olyan mértékben, amennyire képesek vagyunk összekapcsolódni az integrál rendszerrel – ugyanakkor a mi világunkban is, olyan mértékben, amennyire nem vagyunk képesek kilépni az egoista világunkból.
De ne higgyük, hogy a világunk olyan gonosz és rossz. Ez egy különleges rendszer, amely az igazat szólva, csak bennünk létezik. Csak bennünk érzékelhető.
Ezért nekünk csak magunkat kell korrigálnunk. Amit úgy érzékelek, hogy világ, szubjektív módon, abból semmi nem létezik. Ami valóságosnak tűnik számunkra, csak bennünk létezik. Én benned, te pedig bennem létezel ehhez a világhoz kapcsolódva. Ez egy kicsit bonyolult a teljes kép érzékelésében, de akkor is így van.
Kérdés: Elkülöníthetők különböző szintek a nevek elérésében? A barátom neve például Emánuel. Mi tudható erről a névről?
Válasz: Az Emánul név héberül azt jelenti, hogy „Isten velünk van.” Nagyon ősi név, még a Tóra idejéből.
Kérdés: Jellemző a név az adott személyre?
Válasz: Nem. Ha ismernénk az újszülött lelkének forrását, akkor ennek megfelelően adhatnánk neki nevet, ahogy arról a Tóra is ír. De ezt nem ismerjük. Így tetszőlegesen adunk nevet. A jövőben még tovább kell vizsgálnunk ezt a kérdést.
Kérdés: Az a tény, hogy az élet véges, ellátja azt valamilyen különleges jelentéssel? Olyan jelentésre gondolok, ami hiányzik az életből, ha az örökké tart, és nincs a haláltól való félelem.
Válasz: És mi értelme egy ilyen életnek? Meghalok, mint egy állat, és vége mindennek?
Komment: Van benne valamilyen kemény szigorúság.
Dr. Michael Laitman válasza: Milyen szigorúság? Mint a marxistáknál? „Élj másokért, mindenki más mindenkiért, és senki nem önmagáért!” Ez mire lenne jó? Ez nem lehet, az élet értelmét.
Valaminek nem a végességében rejlik az értelme. Nincs jelentése az életnek, ha csak önmagában nézzük. Csak egy primitív, materialista filozófia gondolhatja így, ami úgy véli, hogy az anyagon túl nincs semmi.
Ha a kérdésed megválaszolatlan marad, akkor ezzel vigasztalod magad, minden másról megfeledkezel, és meggyőződ magad, hogy ez az igazság.
Kérdés: Ha én egy öröm megszerzésére irányuló vágy vagyok, akkor mi másban láthatok értéket, mint az öröm és élvezet?
Válasz: Az élvezet bezsebelése a materiális élet célja. Létezik más ezen kívül? Ha ez a kérdés nem merül fel valakiben, akkor elmerül az öröm keresésében. Természetesen jobb élvezetet átélni, mint szenvedni. Ebben mindenki egyet ért. De ez önmagában még nem ad jelentést semminek.
Nem azért teremtett minket a természet, hogy csöndesen élvezzük a számunkra kijelölt éveket. Fejlődésünk fontos előfeltétele a miértre vonatkozó kérdés.
Helyes egyre több gyermeket adni a világnak napjainkban? Ez a kérdés láthatólag fontosabb ma, mint valaha, amikor a gazdaság, a szociális rendszerek és a környezet állapota a nőket erősen elgondolkoztatja a gyermekvállalás kérdéséről. A születések száma például az Egyesült Államokban a legalacsonyabb szintre élt az elmúlt negyedévben a legfrissebb nyilvánosságra hozott tanulmányok alapján. A várakozások szerint a korona vírus járvány okozta szorongás csak még jobban lejjebb viszik ezeket a negatív rekordot döntögető statisztikai számokat. De a számokon túl, a legnagyobb aggodalomra az ad okot, hogy milyen módon lehet a világ népességének életszínvonalát fejleszteni, illetve fejleszteni az emberi viszonyokat is, a közösség javát figyelembe véve.
“Ahogy az emberiség előre halad, az emberek egyre növekvő mértékben vonakodnak gyermeket vállalni, mivel az egó folyamatosan növekszik, egy erősen énközpontú megközelítést létrehozva, és növelve az élet minden vonatkozásában.”
Az egy nőre eső termékenységi mutató, egy generáció pótlásához 2,1 kellene, hogy legyen, azonban ez pillanatnyilag messze alul marad ennek a számnak a világ fejlettebb régióiban. Egy előzetes tanulmány szerint – ismét csak Amerikában – ez a szám, 1,71 gyermek. Arra is rámutatnak a számok, hogy a születések száma 2019-ben 3,7 millió volt, ami közel 1%-kal kevesebb, mint 2018-ban.
Az előre jelzett csecsemő szám növekedés, amit a COVID-19 karantén utáni időszakra jósoltak, nem következett be. Éppen ellenkezőleg, a terhesség megszakítások kérése közel megduplázódott a vírus kitörése óta. A járvány eredményeképpen a a munkanélküliség és a gazdasági adatok zuhanása szárnyalni kezdett, és a közgazdászok közel 500 000-rel kevesebb születést jósolnak Amerikában a következő évre.
A mai társadalom nem törődik a gyermek vállalási kedv növelésével. Az egó napjainkban napról napra növekszik, és a növekedési ütem gyorsul generációról generációra, és egyre jobban arra kényszeríti ez az embereket, hogy a saját maguk beteljesítésével törődjenek. Ez odáig fajult, hogy a fiatalok nem akarnak házasságot kötni. A házaspárok új életformát fejlesztettek ki, csak önmaguk kielégülésével foglalkoznak, és sokan úgy érzik, a gyermekek nevelésével elvesztenék a szabadságukat ebben, és kénytelenek lennének a gyerekek boldogságára áldozni.
Ugyanakkor az orvostudomány fejlődése elhozta a születésszabályozás lehetőségét. A nők eldönthetik akarnak-e gyermeket, mikor és milyen körülmények között akarnak, mennyire lenne az hatással a karrierjükre, vagy az életük más prioritására. A múltbéli társadalmak naiv házaspárjai szinte semmit nem tudtak a terhességről és a gyermek születéséről, azonban a társadalom átalakult, és a gyermekvállalás egy jól tervezhető, és kiszámítható dologgá vált.
A termékenységi ráta meredek zuhanása sok országban megjelent, ez egy globális trend – ahogy a tanulmányok rá is mutatnak erre. Azonban ez nem szükségszerűen negatív helyzet. Feltehető a kérdés, hogy miért kellene a jelenlegi 8 milliárd ember számát tovább növelni? Minek?
Tény, hogy ez embernek szüksége van arra, hogy értelmet találjon az életében, egy magasabb célt, mint az öntudatlan létezés. Mit ad a termékenység lehetősége egy embernek? Minden ember a földön egy cél szerint szeretne élni. Minden emberi lény életének lényege, hogy korrigálja egoista természetét. Ez a cél a másokkal való kapcsolat kialakításával egy fokozatos folyamatot jelent, egy új emberiség születését, amely emberiség a kölcsönös felelősségen és az egységen alapul majd.
Amire a világnak most szüksége van, nem egy mennyiségi, hanem egy minőségi változás. Egy új társadalom, ahol minden ember fölé emelkedik az egoista természetének, és a környezetének az előnyeit tartja elsődleges célnak önmaga számára. Ehhez nem kellene több milliárd ember, és ez elsősorban minőségi változás követel, nem mennyiségit.
Ma sokkal nagyobb aggodalmat okoz az, hogyan kell egy helyes oktatási rendszert építeni a gyermekeinknek, mint az, hogy minél több gyermek jöjjön a világra.
Amikor arra tudjuk már tanítani a gyermekeinket, hogy kell másokat szeretni, az élet értelme felé haladni, az emberek között helyes kapcsolatokat felfedezni, akkor jön el az ideje annak, hogy a lehető legtöbb gyermeket hozzuk világra, egy globális, integrál rendszerbe, mert akkor minden gyermek hatalmas előnyöket adhat hozzá, az emberiség fejlődéséhez.
A fénykép forrása: Ben Mullins (Unsplash) [267137]
Baal HaSulam, „Bevezetés a Zohár Könyvéhez” című cikkében azt írja, „Nem kell latolgatnunk az emberen kívüli teremtmények állapotát, mivel az ember a teremtés központja, ahogy az a 39.-es pontban írva van. Minden más teremtmény önmagában a teremtés szempontjából nem hordoz értéket, csak amilyen mértékben hozzájárulnak az ember teljességbe való kiterjedéséhez. Ezért ők együtt emelkednek, vagy buknak az emberrel anélkül, hogy ennek tudatában lennének.
Kérdés
Ha a zuhanás és válság az ásványi, növényi és állati szinteken nyilvánul meg, akkor ezek a természeti szintek együtt zuhannak az emberrel? Hol van az ember szerepe ebben? Vagy az ember egyszerűen csak ezeknek a szinteknek a környezetében él, és élvezi azok előnyeit?
Válasz
Az ember ebben a környezetben, mint ennek a bukásnak a szervezője van jelen. A természet önmagában integrál. Az ásványi, növényi és állati szintjei kölcsönkapcsolatban és tökéletes harmóniában vannak egymással.
Az ember azonban megsérti ezt a harmóniát az egoizmusával. Ő az, akinek korrigálnia kell önmagát és utána a természet minden szintjével ugyanabban az általános, integrál hálózatban kell kapcsolódnia, mint amiben azok egymással össze vannak kapcsolódva. Ki kell egészítenie ezeket a szinteket békében és harmóniában kell kerülnie velük, a természet erői ebbe az irányba nyomják.
Ha gyorsan megértjük ezt, és megteszünk mindent, ami szükséges, akkor nem lesznek vírus támadások és egyéb problémák. Ha tovább nyomulunk, terjeszkedünk és mélyebbre merülünk az egoizmusunkba, akkor a természet életre kelt mindenféle problémákat, melyek élesen fognak reagálni az irányunkban.
Ezek a problémák világosan rámutatnak, hogy le kell nulláznunk magunkat és egyesülnünk kell egymással, abba hagyni a természet bántalmazását, amely bennünket sújt egyensúlytalansággal, amit aztán a természet, nyomások és válságok sorozatával korrigál.
Reméljük, hogy az emberiség végezetül meghallja, hogy a Kabbala Bölcsessége mit mond minderről. Akkor valóban minden kiegyenesedik.
Kérdés: A Kabbala Bölcsessége szerint, a nyereség illetve veszteség aszerint kerül felmérésre, hogy az ember mennyi örömöt vagy szenvedést él át. Mi az, amit nem szeretünk, vagy elkerülünk?
Válasz: Ha az ember távol akar tartani magától valamit, lehetősége van rá, hogy értékelje a közelséget, viszont, ha egyszerűen csak közel kerül valamihez, nem érzi annak különlegességét, nem érzi úgy, hogy azt felülről, a Teremtőtől kapta. Így hát minden megmozdulásunk, eléréseink, a bennünk kifejlődő spirituális lényegiség is, mind-mind emelkedésekből és zuhanásokból áll. Tisztán kell látnunk, hogy zuhanás nélkül nincs emelkedés. Olyan ingához hasonlítunk, amelyik egyik szélső ponttól a másikig mozog.
Kérdés: Lehetségesnek látja, hogy a közeli jövőben, mondjuk, egy éven belül, valamely ország megkeresi a Kabbalistákat, hogy segítségükkel egy új nevelési-oktatási rendszert vezessenek be? Vagy ez a spirituális törvények perspektívájából lehetetlennek tűnik?
Válasz: Nem számít, hogy megkeresnek-e minket vagy sem. Készen kell állnunk, és mindenki irányában terjeszteni kell amit tudunk. Akkor minden országban lesznek kiművelt emberek, olyanok, mint te is, akik Kabbalával foglalkoznak, és részt vesznek országuk és társadalmuk átalakításában.
Hogy ezt megtegyük, elegendő, hogy bevonzzunk tudósokat, és megmutassuk nekik, hogy mindennek az emberiség, a társadalom, és a Természet integrál rendszerévek összhangban kell lennie.
Muszáj az emberiségnek átalakítania önmagát, hogy a Természet integrál részét hozza létre önmagából. Ma nyög a szenvedéstől, mert ellentétben áll a természettel. Meg kell akadályozni a szenvedést. Amennyiben a társadalom integrál jellegűvé válik, minden rendben lesz. Azonban, ha nem így történik, bekövetkezik a harmadik világháború, és minden elpusztul. Ez a Kabbala állítása.
Kérdés: Honnan tudom, hogy helyes örömöt érzek, és nem azt, amely az egoizmusból származik?
Válasz: Erre fokozatosan derül fény. Előfordul, hogy az ember egy, két vagy három napig is rossz állapotban marad. Később, amikor már ez elmúlt, döbben rá az ember, hogy mindez idő alatt a Teremtő különleges uralma alatt állt, és ekkor látja meg, hogy ez milyen mértékben segített neki.
A lényeg, hogy lehajtott fejjel haladjunk keresztül ezeken az állapotokon. Ez a legáltalánosabb tanácsom bármilyen állapottal kapcsolatban. Egész idő alatt érezzük, hogy minden a Teremtőtől jön, és lehajtott fejjel haladjunk előre.
Kérdés: Hogyan győződjünk meg róla, hogy spirituális örömet élünk át? Hogy mehetünk biztosra?
Válasz: Ha az öröm pozitív tettekből fakad, vagyis az embereken keresztül kerülsz közelebb a Teremtőhöz, akkor spirituális örömről van szó.
Az igazság kibontakozása a saját ellentétéből, az alapköve a Kabbala bölcsességének. Ha meg akarunk érteni valamit, szükséges, hogy magával a jelenséggel és ellentétes állapotával is tisztába legyünk. Máskülönben semmit nem fogunk átélni.
Ha csak sötétség, vagy csak fény létezne, nem tudnánk megkülönböztetni őket. Amikor van köztük kapcsolat, akkor érezzük a sötétet és a fényt is. Minden mással is ugyanez a helyzet. A legfontosabb dolog, hogy van egy képességünk, hogy élesen érzünk ellentétes jelensgeket és ennek eredménye képpen érzeteket építünk, amelyekkel állandóan finomítjuk, az ellentétes jelenségek mögötti dolgok definicióját. Az számít szakértőnek, aki sok ellentmondó információval, érzéssel és minőséggel rendelkezik, képes ezeket integrálni, és különféle dolgokat ellentét párba állítva tanulni.
Kérdés: Vagyis nem kell félnem a sötétségtől?
Válasz: Persze, hogy nem. Képtelenek vagyunk sötétség nélkül, a fény meghatározására. Ez az oka annak, hogy bennünket sötétségben teremtettek meg, az egónkban. Mivel csak is az egónknak köszönhetően tudunk csak növekedni, hogy feltáruljon bennünk az ellenállás és az ellentétesség a Teremtővel, majd pedig a Hozzá való hasonlatosságvágya.
Megjegyzés: A kabbala bölcsessége szerint, minden ellentétet képez. Annak megfelelően amit Ön mond, az embernek hatalmas egoistává kell válnia, márpedig ezt a legtöbb ember elítéli.
Dr. Michael Laitman válasza: Írva van: „Aki nagyobb a barátjánál, annak a vágya is nagyobb.” Mindent az egoista vágy méretéhez viszonyítunk, és ez alapján mérjük a Felső Fényt ránk gyakorolt hatását, a bekövetkezett változásokat, sőt, még magát a Teremtőt is.
Kérdés: Akkor ez azt jelenti, hogy az egó továbbra is növekszik, és ez ellen nem tehetünk semmit?
Válasz: Nem is kell tennünk ellene semmit. Ellenkezőleg, csak hagyjuk, hadd nőjön. Ezért hívják ezt a bölcsességet a Kabbala Bölcsességének, ami annyit jelent, hogy hogyan szerezzünk meg magunknak mindent, amit tudunk, azzal a szándékkal, hogy adakozzunk. Ebben van a paradoxon. Fokozatosan eljutunk majd erre a szintre.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem
