Dr. Michael Laitman

Egy áramlatban égő szívek

Egy áramlatban égő szívek

Kérdés:

Bizonyos része az embereknek a kongresszuson hatalmas belső nyomásban és imában vannak, és mások boldogok és mintha folynának, mint egy patak. Mi a megfelelőbb számunkra?

Válasz:

Mindkettő helyes, meg kell próbálni összekapcsolni ezeket az állapotokat, hogy ezekbe az erőkbe és a hatalmas nyomásba megpróbálni folyni az áramlattal, tartsuk magunkat minél közelebb a központjukba, és mozogjunk együtt velük. Csak be kell integrálódjunk a kongresszus áramlatába, mintha a két folyadék összekeverednének egymással.

De ezért természetes, hogy erőfeszítésre van szükség, mivel minden pillanatban azt kell éreznem, hogy én elmozdulok a helyemről. Mi enélkül a mozgás nélkül, nem tudunk a cél felé haladni, állandóan tartanunk kell  ugyanazt az irányt, mint egy rakéta, amely állandóan készen áll a cél irányába: egyszer megszerzési erőben és máskor adakozási erőben.

Én vigyázok a közöttük levő egyensúlyra, nem veszítem el a vágy érzetét (Aviut), hanem összekötöm eggyé, és haladok tovább.

Vannak emberek, akik a természetüknél fogva könnyen kapcsolódnak be az áramlatba, mert a vágyuk könnyebb és gyorsabb, mint a másoké. Ez nem előny vagy hátrány, csak mindenkinek megvan a maga természetes jellege. Vannak nehezebb emberek, akik belső nyomást éreznek, nem tudnak könnyen a közös áramlattal folyni, és ez sok erőfeszitést követel tőlük.

Az első, akiknek könnyű integrálódni a környezethez, hozzáadja mindenkinek az inspirációt. És a második, akiknek nagyon nehéz a többiekkel együtt lenni, annak erőfeszítést kell hozzáadni. Tehát,  van “Reshimó”, Szürő”  és vágy, (Reshimó de Hitlabshut és Reshimó de Áviut), és ezen a módon történik az általános egység.

2013.01.20, az Aravai Kongresszus 1. leckéjéből, “Láng a sivatagban”

BS

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

60 queries in 0,441 seconds.