Hogyan okozhatunk örömet a Teremtőnek?
Kérdés
Hogyan okozhatunk örömet a Teremtőnek? Hogyan érthetnénk meg, mi okoz a számára örömet?
Válasz
A Teremtő akkor éri el az élvezetet, amikor mi élvezzük a létezésünket. Ezért el kell érnünk a vágyunk fejlődését. Nem elegendő megmaradni az „adakozás az adakozás érdekében” szintjét. (Bina) és végképpen nem elegendő megmaradni, ennek a világnak a nyomorult szintjén, azaz a kövületi spirituális szinten (Domem de Kedusha). Senki nem lehet ezzel elégedett.
A spiritualitás kövületi szintjén lenni, valakinek a saját kezdetihez való zuhanást jelenti, azaz hibás fejlődést. Azonban a teremtés célja az, hogy a teremtmény mindent megszerezzen, amit Teremtő adni kíván neki. Írva van: „a tehén jobban akarja etetni a borjút, mint amennyire az szopni akar,” tehát ha a Teremtő jó, és jóságot akar nekem adni, akkor nekem a végtelem nagyságú vágyat kell fejlesztenem az irányába.
Azonban csak azokkal a feltételekkel érhetek el egy megszorítatlan spirituális edényt, ha az adakozás érdekében szerzek meg. Majd teljesen kinyitom magam a Fénynek. Azonban amikor egoisztikusan szerzek meg élvezetet, képtelen vagyok többet megszerezni, mint egy szikráját a Fénynek, amit „kicsiny gyertyának” neveznek (Ner Dakik), amely a mi életünk ebben a világban. Ez az a valóság, amely az egoisztikus vágyban tárul fel.
A magasabb, spirituális valóság, még a zéró, azaz a kövületi szinten is létezik, amikor a személy magát szorítja meg, abbahagyja a megszerzést, és kicsiny dolgokat tartalmaz mindössze. Ezt nevezzük, a kövületi szint szentségének, azaz a fejlődés korai kezdetének.
Azonban a növényi, állati és emberi spirituális szintek elérése a félelem szintjétől függ, azaz az adakozás vágyának fejlődésétől. Ez a fejlődés fokozatos, fejlesztjük a félelmet magunkban, azaz az adakozás fokozatát, a megszerzést, az adakozás érdekében. Majd az élvezet megszerzésére irányuló vágyunk, elkezd növekedni. Láthatjuk, hogy hiányunk van, az izgalomban, azaz az adakozás fokozatában és a megszerzésből, az adakozás érdekében. Ilyen a fejlődés folyamata.
A legelső parancsolat (Mitzva) , amely része a korrekciónknak, amelyet a Zohár úgy ír le, mint „félelem és az izgatottság” parancsolata.
KN
