Dr. Michael Laitman

A Teremtő Mezejében

Rabash, “A gyülekezet napirendje 2”: Olyan mértékben, ahogy a társadalom a gyülekezet közben gondolataikkal a Teremtő nagyságra tekint, mindenki az ő szintjének megfelelően létrehozza a Teremtő fontosságát magában. Így képes egész nap a boldogság és az öröm világában járni, ami azt jelenti, hogy élvez minden kis dolgot, amit ő a Teremtővel kapcsolatban tesz. Ez azért van így, mert ha ő emlékszik, hogy neki a spiritualitáson kell elmélkedni, még akár csak egy percet is, rögtön azt mondja: “Én már hálás vagyok, és dicsérem, és dicsőítem a Teremtőt”, mivel úgy véli, hogy most már a Teremtő hívta őt, és beszélni kíván vele .  

Nem szabad a saját mezőnkön belül  dolgozni, hanem a Teremtő területén kell. Akkor nem lesz gond. Folyamatosan aggódsz, hogy boldoggá tedd Őt, mint egy anya, aki nem gondol magára, hanem a gyermekére. Ha valami történik a kisbabájával, az anya abban merül el teljesen, nem pedig önmagában.

Megáldani a Teremtőt, az, az Ő mezején végzett munka.

Rabash, “A gyülekezet napirendje 2”: És amikor egy ember elképzeli, hogy a Király hívja őt, és azt mondja neki, hogy vele akar játszani, akkor milyen öröme lenne, és milyen nagyszerű szellemiséget kapna? Természetesen ebben a felemelt állapotban nem gondolna semmiféle apró gondolatra. Csak egy kicsit zavarba jött volna, ha nem ismeri a Király törvényeit és szokásait – hogyan viselkedjen, amikor a Király szól hozzá.

Azonban figyelembe veszi, amit tud, hogy hogyan kell a Királyért cselekedni, mintha ez egy nagy szerencse volna…

Minden pillanatban meg kell próbálnom arra gondolnom, hogyan befolyásolhatom a Teremtőt a jelenlegi állapotomon keresztül: Mit hozok el Neki az adott pillanatban?

A KabTV “Az utolsó generáció” című műsorából 2018-02-08

Via – Laitman Blog

66 queries in 0,696 seconds.