Dr. Michael Laitman

Zuhanás? Bolondság!

Ahogy a személy emelkedik a spirituális létrán, azzal párhuzamosan beleereszkedik Egójába, önzőségébe. Tegyük fel, hogy kiemeleztem és korrigáltam vágyam legfelületesebb, legvékonyabb rétegét. Azon a szinten összekapcsolódtam a csoporttal, megértettem a cél fontosságát és magamra vontam a Reformáló Fényt. Azonban annak érdekében, hogy hogy az első spirituális szintre emelkedhessek (az elsőre a 125-ből) két újabb stádiumon kell keresztül menjek.

A vágy második szintje megjelenik számomra végre, és itt én sokkal rosszabb, durvább vagyok. Itt én káromkodok, panaszkodok, figyelmen kívül hagyok, és undorodom. Ehhez az állapothoz képest én korábban csak egy kisgyermek voltam, most sokkal erősebben vagyok elutasítva. Miért van mindez? Ez azért történik, hogy megadja nekem a lehetőséget hogy még nagyobb egységet érjek el, és még erősebb Felső Fényt vonzzak magamra.

Ez az ahogy én előre haladok időről időre, egyre nagyobb önzőséget felfedezve. Nem számít milyen magasságokba emelkedik a személy, a gonosz hajlam mindig előtte jár. Ő persze erre fel van készülve. Mégis a zuhanás alatt semmi sem segíthet, és mi a “mínusz végtelenség” állapotába zuhanunk.

Valójában a zuhanás nem igazán zuhanás, hanem a felemelkedés egyik stádiuma, amelyre még nem állunk készen. Ez olyan, mintha minket egy bajnokcsapathoz tettek volna minket át, mivel edzőnk tudja, hogy meg van a képességünk arra, hogy a menő játékosokhoz csatlakozzunk. A szükségszerű feltételeket nyújtják nekünk. Most nekünk csak erőfeszítéseink maximumát kell nyújtanunk és el kell foglalnunk helyünket mellettük, egyenlőként.

hzs

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

65 queries in 0,524 seconds.