Dr. Michael Laitman

Gödörből kikerülni

Kérdés:

Igaz, hogy az öröm  a haladás jele?

Válasz:

Hát ha beleolvadok a teremtő/Adóba és hagyom magamra hatni, akkor érzem, hogy Ő boldog.

Kérdés:

Biztos, hogy nekünk a kétségbeesésből kell előjönnünk? Nekem magamnak is boldognak kell lennem, vagy elég, ha Ő boldog?

Válasz:

Sokszor kétségbeesünk, lezuhanunk, s ez nem hoz fejlődést. Ilyen állapotban nem tudok közel kerülni (Adással) a teremtő-adóhoz. Mindent meg kell tenni, hogy a mély depresszióból kimaradjunk. Ahogy írva van: “A bolond összefont karral ül és magát emészti”. Az egy Héj, vagyis  Klipa tudatosan benne maradni a rossz érzésben, mondván, ez majd haladásra visz.

Ha gyászosan élvezkedem a rosszban a haladás reményében, akkor ez a Héj, a  Klipa odahat, hogy akadályozza az igazság elérését. Nem látom meg a teremtő-Adó megvilágító Fényét, a kijavítások teljes világát, az örömöt és beteljesülést. Olyan vagyok, mint a féreg a retekben, aki nem lát ki a rosszból és nem adódik mód a kijövetelére.

A rosszban sosem haladunk. Gondoljunk a gyerekre, aki makacskodva rossz. Hogyan is tudná kinőni? Nem képes rá, talán soha.

Örömben, beteljesedésben és jó hatás által növekszünk csak. Tehát minden erőnkkel azon kell lenni, hogy a kétségbeesést magunk mögött hagyjuk, s előre meneküljünk tőle. Bármely fölös perc a kétségbeesés gödrében már rossz. Inkább aludjunk egyet rá, bármit, csak ne szokjuk meg a rossz érzést.

Kérdés:

Hogyan üdvözli az ember előbb a Teremtőt s aztán az embereket?

Válasz:

Tudatában kell először is lennünk az élet céljával gondolatban, a teremtés okának, s annak, hogy miért tesszük, döntjük, tudjuk azt, amit éppen teszünk. És persze azt jelenti, hogy előbb mindig tárjuk föl, hol a Teremtő/adó (szeretet-adó) mibennünk éppen? Ezzel üdvözöljük Őt. Azután fordulsz magadban az emberhez és köszöntöd őt azért, hogy felhozd a Teremtő szintjére.

kgy

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

60 queries in 0,625 seconds.