Dr. Michael Laitman

Bizony a nagy dolgok kis lépésekkel kezdődnek

Kérdés

Igazán nem lehetséges, hogy a globális, integrális szisztéma egoista? Miért pont azt tárja fel a globalizáció, hogy meg kell tanulnunk az odaadás rendszerét?

Válasz

Igen, de ha egyszer függünk egymástól , akkor kénytelenek vagyunk tekintettel lenni egymásra. És az egoizmus is mi más, ha nem a közönyöm a többiekkel szemben, hogy csak én vagyok érdekes. Mára felfedezzük, hogy fogaskerekek vagyunk egy rendszerben s a negatív hatásom visszaforog hozzám. Tehát a sajátom mellett mások érdekeire is tekintettel kell lennem.
Ez a kölcsönhatás, az odaadás – egyszerű egoista altruizmus. Nem kell az embereknek az észreálló hitről beszélni, csak evilági tényeket: “Te is látod, hogy függtök egymástól. Ez a mechanizmus, hogy a gonoszság olyan, mint a bumeráng. Nincs választásunk. csak pozitív hatásokkal juthatunk pozitív visszahatásokra.” Mi nem világos? És ha veszély támad, a kapcsolatok még szorosabbak lesznek.
Evidens a következtetés: az ego zavaró. Ha az egó fölött tudnánk kapcsolódni, teljesen kedvesen, akkor ideális lenne a rendszer. Eljutnánk odáig, hogy semmi negatív nem jönne sehonnan. A fogaskerekek jól forognának: mindenkihez jószándékkal fordulok s ezért csak jót kapok mindenkitől.
Szóval akkor valami irreális helyzetre kell törekedni, ahol mindenki, mint a hangyák, csupa jószándékkal közlekedik? Ők ezt ösztönösen tudják. Nekünk is ez segítene az egó ellen? Lehetséges ez? Talán erre jó a krízis, mely egyre rosszabb lesz, s majd kényszerít a kölcsönös szolidaritásra a gyűlöletünk és irigységünk és ellenérzésünk felett? Honnan kapunk erőt ehhez?
Hát kezdjük ezt úgy, hogy “szándék nyilatkozatot” teszünk, hogy valamilyen együttműködő kapcsolatra lépünk egymással. Kicsit ezzel édesíthetnénk a helyzetet.
Akkor át kell gondolnunk, hogy miként lehetne működtetni az együttműködés új rendszerét: a nevelés, a házasság, a társadalmi kapcsolatok, a természeti viszonyok, s főleg a financiális-gazdasági szisztéma terén. Javítani kell a társadalmi igazságosságot, kiegyensúlyozott gazdaság kell, s csökkenteni kell a társadalmi rétegek közt a különbséget. Egy kicsit emberszámba kell venni a többieket, éppen úgy, mint magunkat.
Mondjuk egy részét a bevételemnek szétosztom a társak közt? Mondjuk tizedet fizetünk, s a tizedet szétosztjuk mindenki közt, a helyzetük szerint? Ez nem olyan lesz, mint a TB, ami néha magas jövedelműeknek is megy. Nem, mindenki a valódi jövedelme szerint kapna és ez áthidalná a szakadékokat.

A nagy dolgok kis lépésekkel kezdődnek, realista egyszerű lépésekkel, amelyeket aztán újabbaknak kell követni.

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

65 queries in 0,683 seconds.