Dr. Michael Laitman

Szerző arhívuma: geocosmos

Tény: az EU- t nem védi meg a BRICS

Dr. Michael Laitman

Újsàghir(Panorama.lt)

“Semmi sem vàltozott a G20 meeting utàn Cannes-ban. A BRICS – Brazilia, Oroszorszàg, India,Kina, Dél Afrika – jegelik a vàllalàsaikat.

“Ma Kina a harmadik vilàg motorja, Europa nem kommentàlja ezt, Kina viszont nem segit az adosokon, mondta Fu Ying miniszter. Nem invesztàl az EU-ban, tehàt az oroszok, brazilok,

dél-afrikaiak se fognak.

Kommentàrom

Minden krizisnek csak mindig az egység vàgya a megoldàsa, a kompromisszum, az arvut, mindenhol, globàlisan.

/geo/

13 jan 2012

Az egyenlőtlenség megrendíti a demokráciákat

Tudjuk: a lakosság egy százaléka, a leggazdagabb réteg hozza a legtöbb politikai döntést. A vagyoni egyenlőtlenség Amerikában és Európában egyre jelentősebb.Kérdés, hogy lehetne jobban adózásra késztetni a gazdagokat. A félmillió dollárnál több éves keresetűeket. Ez az adó a demokraták s a republikánusok közti veszekedések fő oka. A gazdagok s a szegények bevételei közt az arány 14:1 Amerikában és 6:1 Európában.
Viszonyulásom ehhez: csak az a kérdés, hogy mikor jön létre az az arány a gazdagok s a szegények közt, ami kirobbantja az „arab tavaszhoz“ hasonló lázongást?

geo

09 jan 2012

Kompromisszum a harag felett

Nincs jó rossz nélkul. Csak ha egyensulyban vannak; akkor viràgzik az élet érzése s minden  ebben jelenik meg. Amikor kisebb vagy nagyobb kàrok érnek, akkor is egyutt van e két dolog.
Az ellenségesség felett jelentkezik a talàlkozàs. Minden percben egyszerre van jelen a harag és a nyugalom. A harmonia a két polus egyensulya. Otthon is egeyensulyt kell létrehozni a mindig létezo ellentétek felett. Hogy lehetne màsképp hàzi béke? Hisz béke az a deru, a kozépso vonal, ami az ellentétekbol alakul ki. Ezek mindig jonnek; erosodnek, s nem kioltjuk ezeket az ellentéteket, hanem egybefogjuk, s egy csomoba fogjuk. Ez az Arvut, a kozos vàgy, hiszen az ellentétek s a harag ellenére egybekapcsol az egyzég vàgya. Csak be kell vonzanunk s behivnunk s akkor uralkodni fog rajtunk. A Te létrehozza a Minket a jovoben. De most nem tudunk még helyesen viszonyulni egymàshoz, s ezért kérjuk, hogy az Adàs ereje épitsen fel minket, s belulrol épitsen fel.

(geo)

04 jan 2012

A magunkban teremtett harmónia

Kérdés

Mit kellene az embereknek üzenni egy értelmes gazdaságról szóló tanítás során?

Válasz

Érdekes statisztikát mutassunk nekik: hogy mennyi befektetésre van szükség és milyen megtakarításokra a természeti erőforrásokba, az emberi erőforrásokba, az energiába stb. Tehát a tanításunk arról szóljon, hogyan lehetünk harmóniában a természettel: hogy ne vegyünk többet el tőle a minimumnál, amint a vadállatok sem teszik. Hiszen mi is vadállatok vagyunk valójában az életünk során. Akkor miért kell pazarolnunk a természettel? A vadállat ás magának egy barlangot, gyűjtöget magvakat, ételt, ösztönösen otthon megszüli utódait, ápolja őket, gondozza, megöl valakit és megeszi – de sosem többet, mint ami a létminimumhoz kell. Nekünk sem kéne többet elvennünk. Mindent a természetteli harmóniának kell alávetni. Ez részöünkről legyen tudatos harmónia-teremtés, pont úgy,a hogy ezt magunkban belül elérjük. Szemben az állatokkal, akik ösztönszinten vannak harmóniában a természettel, minekünk ezt tudatosan kell megteremteni.

(geo)

02 jan 2012

A makrokozmosz kialakul

Megváltozik az életünkben mindenhez a viszonyunk, a szívünk és az eszünk, a vágyaink, a fizikai testünkön kívül minden eléri a természetes harmónia szintjét. Akkor megértjük a teremtés tervét, folyamatát, a felső önzetlenség elvét, s azonos formát adva érzéseinknek, elérjük ezt az erőt, a születés-és-halál körforgása fölé érünk el.

Csak el kell képzelnünk, miről is van szó. Ha elérem a természet fokozati szintjét adásban, szolgálatban, s magamra rápillantok, mint egy kis időbe zárt elemre, s fölé emelkedem az életemnek. Az ember ezen a szinten megtalálja az abszolút válaszokat az élet értelmének kérdéseire, ami mindig az adás, a szolgálat, mind elvi, mind életvezetési, sőt kultúrális és társadalmi kérdéseket is eszerint látunk majd. Másképp fogjuk fel a világot és magunkat. Többé nem az időbeli felfogás mulandósága szerint nézzüka dolgokat: ma itt vagyok, holnap meg már nem, s mit számít az egész, ha már nem leszek.

El sem tudjuk képzelni még, mekkora változás lesz ez, amikor az időtlenségben látjuk a világot és magunkat. A testünket meg úgy tekintjük majd, mint egy hűséges állatot, amelyik elkísér bennünket.

Kezd kialakulni bennünk az új pszichológiai szerkezet, ami segít megváltoztatni viszonyainkat a többiekkel s magunkkal, amely az időtlenségből szemlél mindent. Ez teljesen megváltoztat majd minket.

Létrehozzuk a Makrokozmoszt.

(geo)

02 jan 2012

Nem lehet várni

Kérdés

Azt mondod, hogy jó kapcsolatokat kell megtanulnunk egy nevelési folyamatban? Mit jelent ez?

Válasz

Ma a természet megmutatja, hogy globális integrált folyamatokban vagyunk. De ahelyett, hogy kölcsönös globális integrált kapcsolatokban élnénk, szembenállásokban élünk. Kölcsönös elnyelés és pusztítás: ez az egoizmus kapcsolatrendszere.

A természet azt tanítja, hogy teljesen másképp kéne viszonyulnunk egymáshoz. A természet analóg, integrált, kölcsönösségi alapon viszonyul hozzánk, mi viszont ellenségesek vagyunk. Ezért sem magunkkal, sem a természettel nem tudunk egyensúlyban lenni. És ezért a válságot sem tudjuk kezelni. Pedig ez a globális válság csak most kezdődik. Nincs vége. Már 7-8 éve azt mondom, hogy ez csak a kezdet. És mindenki azt mondja erre, hogy ugyan, túléljük, ahogy Amerika és Japán is túlélte. De ez nem biztos. Meg kell érteni, hogy a természet egy meghatározott cél felé vezet minket. Nem lehet várni. Még többe kerülne az nekünk. Meg kell érteni, hogy olyanná kell válnunk, mint maga az adó-természet. Erre biztat a csapásokkal. És van elég ereje erre.

(geo)

01 jan 2012

A semlegességtől a sokistenhitig

Semlegességtől a sokistenhitig

011.12.24.

Az ember nem tudja, melyik világban van. A természet világában él, amely ide-oda dobálja a helyzetekbe. A pár évtizedes életében nem érthet meg semmit. Ráadásul száz éve még nem éltek hetven évig csak negyvenig. De a csodás hosszabbítás ellenére sem értjük az élet lényegét. Nem tudják, hol keressenek. Mi folyik itt? Már az sem világos, hogyan kell rákérdezni az élet értelmének kérdésére? Hogy van-e céljuk? Minden ködös.

Tehát az ember a természet uralma alatt él. Senki nem kap egy felvilágosító használati utasítást. Mindannyian magunk tárjuk fel ebben a világban a szerkezeteket és magunktól ismerjük meg az életet. De az öt érzéken túl van az emberben elrejtve valami, ami fontosabb érzék. de ez csak egy lehetőség, de a valóságban az alapján döntünk, amit látunk az evilág rajzolatai szerint.

Tehát először természetesek vagyunk. Ez az egyetlen kép, amit látunk, de ebben minden kölcsönösen függ, s mi is közel vagyunk a természethez, ez ősi és világos helyzet.

Aztán az emberben kettévált a természet jóra és rosszra: egoistábbak lettünk, nem érezzük magunkat a természet részének s látunk negatív és pozitív oldalt. A környezet szétválik ártalmas és jótevő részre, jó és rossz erőkhöz hasonlítva.

Először csak egy szakadék volt a jó és a rossz közt, de aztán sok-sok kisebb erőre esett szét, amiből a sokistenhithez hasonló fantáziák jöttek létre. És az ember képzeletében eltávolodott az egyetlen természettől. A sokféle egós akarat fölött kell a csoport-elfogadás egyetlen erejét megteremtenünk. (geo)

28 dec 2011

Egykapura játszunk

Kérdés

Vajon elkezdenek a világ vezetői törődni a világ szükségleteivel?

Válasz

Muszáj nekik. Ők hozták ilyen helyzetbe a világot, nincs bocsánat. A hatalmas gazdagság, amit közös erőfeszítéssel létrehoztunk, a lakosság egy százalékának kezében van. Ki okozta ezt, ha nem a kormányok? Minden országban hagyta ezt a vezetés.

Ez az egy százalék az, aki uralkodik, s folytathatja, hogy csak elvesz a többségtől. A kormány közben morzsákat szór a tömeg elé és ígérget: “Ne aggódj, megoldjuk, emelem a nyugdíjat, többet költök biztonságra…jó vagyok, törődöm veletek…” De nem beszélnek arról a “tortáról”, ami a gazdag egy százalék asztalára kerül, csak nagy zajt csapnak minden morzsával, ami a többiek elé szóródik. Ez a játék ma.
De most itt a vége. Nő az állam adóssága. Régen ez banki adósság volt, de a bankok nem hülyék: a “mínuszokat” az államra dobták. Ma már a mínuszok a büdzsét terhelik.
Kitől lehet pénzt elvenni, hogy ezt betömjük? Vagy a gazdagoktól, vagy a szegényektől. De a gazdagok azt mondják a politikusoknak: ” Mozdulj csak meg és megeszlek a médiát rád uszítom, s van még más mód is. A pénz nálunk van, s ez hatalom. Azt teszünk, amit akarunk.” És tényleg, a kormányfők csak bábuk a kezükben, miközben a szegényektől már semmit nem lehet elvenni. Már a középosztály is elolvad, s a munkanélküliség csak nő. A diákok befejezik az egyetemeket, munkát nem kapnak, de a diákhitelek a tandíjak miatt csillagászati mértékűek. Ezt lehetetlen normális munkával visszafizetni.
Az ellentét a szegények s a gazdagok közt csak nő így, s nincs megoldás. A végén az éhség milliókat kiküld az utcára s zavargások törnek ki. Mit tehet a kormány? S mit tesznek a gazdagok?
Végül már szó sem lehet az igazságos elosztásról, hanem csak arról, hogy mindenkinek jusson alapszinten minimális ellátás. És ezzel mindenkinek törődni kell. (geo)

27 dec 2011

A gondolat ellenállhatatlan ereje

Kérdés

A csoport gyűlései közösek, de először egoista és kölcsönös kihasználás szintjén indulunk. Hogyan lehet ezt túlhaladni? Hogyan lehet újfajta viselkedést kialakítani, mint a szolgálat, az odaadás? Honnan lesz erre erőnk?

Válasz

Nem kétséges, hogy ehhez felvilágosítás, nevelés szükséges. Fokozatosan, játékos feladatok során – ez elhozza a szükséges belső változást. Nyomás nélkül, másképp nem megy, meg kell érteni, hogy ez fontos és ez jóra vezet s mindenkinek hasznára lesz.

Végülis a csoportokban lévő emberek viselkedésének változása megolvasztja az egész emberi társadalmi-lelki szerkezetet az egész Földön. Ha sok ember ugyanazt akarja és gondolja, ez hat az összes többi emberre. Ez hatalmas erő.

Mondjuk tegyük fel, hogy vagyunk százezren. A Földön nincs még egy csoport, százezer emberrel benne, akik valami speciális viselkedést fejlesztenek magukban. Elkezdünk kezdünk tudat alatt a többiekre, mert ezen a szinten egymáshoz vagyunk kötve s egy közös cél felé vonzzuk be őket.

Az emberek elkezdik észlelni egymás közt a viszonyokat, elkezdenek keresni, egymás felé fordulni. Nem tudják, honnan jön ez, hogy ez a felépülést vágyó csoportok hatása. De mégis, egyszer-csak kicsiktől nagyig, elkezdik azt érezni, hogy nem is olyan nehéz kicsit szűrni az önközpontúságot, sőt, szükséges nekik a kölcsönös felelősséget vállalni, mindenkivel, kivétel nélkül.
Én nem félek attól, hogy mit hoz magával, ha elkezdjük bevonzani őket valamilyen nevelő hatással.
Ezt csak el kellett kezdeni. (12.20-i előadás) /geo/

26 dec 2011

Az integrált nevelés csoportja: virtuális vagy fizikai?

Kérdés

Mi a jobb, a virtuális vagy a fizikai csoportba járás?

Válasz

Azt gondolom, lehet virtuális a nevelés, de több szempontot figyelembe kell venni. Minden társunknak kötelező az elveket megtanulni, s ahogy régen az emberek azért jártak munkába, hogy bért kapjanak,most a nevelési kereteket kell így felépíteni: az emberek tanulják az ön-nevelés elveit és kapjanak érte pénzt. És akkor nem fogják ezt elrontani. El fognak járni minden órára, válaszolnak a kérdésekre, s aktívan részt vesznek a folyamatban.Fel kell világosítani minden embert, mert az integrált társadalomban minden egyes ember számít s mindenki függ tőlünk. És itt egy érdekes új jelenséget látunk. mindenki egyformán függ mindenki mástól. A virtuális elvi tanulás után az embereket csoportokba kell szervezni. Itt tényleges munkára van szükség az emberekkel. Szomszédságok szerint kellenek iskolák ehhez, nappali és esti kurzusokkal, felhasználva a technikát (tv stb) s a virtuális elemeket. Használnunk kell ehhez zenéket, színházat, könyveket, hogy változatosak legyenek az órák. (geo)

25 dec 2011

62 queries in 0,159 seconds.