A valóság képlete egyetlen ismert változóval
A jelenlegi állapotunk képzetesnek mondható. A kabbalisták, az erről a világról való érzékelést, egy olyan ember érzékeléséhez hasonlítják, aki elvesztette az eszméletét, és egy bizonyos rezgést tapasztal meg az agyában, egyfajta véletlenszerű impulzus sorozatot, amely egy illuzórikus és félrevezető képet hoz létre benne. Ez azt az érzést kelti benne, mintha egy valódi világban létezne és élne, és úgy érzékelné azt, ahogy olyan sokszor megtörténik ez egy álomban. De tényszerűen semmi nincs benne az igaz valóságból.
Nagyon sok cselekedet van, amelyet végrehajthatunk azért, hogy segítsük magunkat ebben az állapotban, felébresszen bennünket, vagy legalább erőfeszítéseket tegyen a felébresztés irányába. Az elképzelés az, hogy megpróbáljuk elképzelni az igazi állapotot, amely teljes egészében nem áll kapcsolatban a mi világunkkal, miközben a mi képzetes állapotunkban vagyunk.
Mi ebben az igaz állapotban létezünk, egyetlen vágyba kapcsolódva. Senki nem érzékelheti magát egyénileg, de mindenki érzékelheti az egységet. Ez nem „én,” sem „mi,” mivel a „mi” az nem más, mint megsokszorozódott „én.”
De ebben valójában nincs összegzés, csak egyfajta egység, amin belül nem létezik semmilyen megkülönböztetés köztünk. Meg kell próbálnunk felemelkednünk attól a képtől, amit most érzékelünk, a „nincs senki Rajta kívül” érzéséig, ahol Egy dolog létezik, semmi más. Minden, ami kívül van Rajta, az a tudatvesztés (eszméletvesztés) következménye. Meg kell próbálni elképzelni ezt a helyzetet.
„Minden, ami létezik, az egyetlen lelket alkot.” Ez a valóság képlete, és ez meghatározza a mi munkánk helyét, és az életünk formáját, amit el kell érnünk. Ebből elkezdjük magunkra vonni a viselkedésünk valamennyi lehetséges irányát, a módszer megértését, és a valódi állapotot. Mi csak azt vagyunk képesek megtanulni, és megérteni, hogy milyen a Felső világ onnan nézve. Mi nem tanulhatunk erről, a mi világunkban.
A jövő gazdaságának is ebből kell származnia. Különben nem világos, hogy létezhet csak egy összefüggő egység, és semmi más. A kapcsolat és a helyes viselkedés szabálya, amely az Egyetlenben létezik, a viszonyok és a cselekedetek, mindezek a dolgok, csak abban az állapotban tanulhatók meg, ahol mi magunk is Egyként létezünk. Nincsenek fizikai testek, ez az egész világ nem létezik, a szívünk és az elménk felemelkedik ehhez az egységhez.
Mint a mindenki által megtett erőfeszítések eredménye, elkezdjük ezt a valóságot érzékelni, és azt is, mi történik benne. Megalapozunk egy viszonyt közöttünk, ezzel a valósággal egyezésben, és ezzel megértjük a tanult anyagokat, és a terjesztéshez és a világhoz való hozzáállásunkat.
A fejünknek be kell foglaltatnia az Egybe, miközben a testünknek elválasztásban kell lennie Tőle, és mindössze követni kell az utasításait. Akkor látni fogjuk, hogy mennyire egyszerű ez az út valójában. A legfontosabb dolog, az első kapcsolatra való törekvés, az Egyetlen valóságával, amelyet úgy nevezünk: „Senki nincs Rajta kívül.”
KN
