A bennünk lévő üres tér, a mi szabadságunk
Kérdés:
Miért van szükség a materiális világra és a korporális testre, ha a spirituális vágy(Kli) nem a testen belül van?
Válaszom:
Milyen más valóságban élnél, mielőtt belépsz a spirituális világba? Pontosan ez az valóságilluzió ad neked szabad akaratot. Ez a képzelt valóság nagyon fontos, mert mindig amikor belekerülünk, és felemelkedünk a spiritualitásba, azt pontosan ebből a valóságból tesszük. Mi a „ semmiből” lépünk be a spiritualitásba, hasonlóan a “Yesh Mi Ain,” –hoz, az új teremtményhez.
A spiritualításba (vagyis a Teremtővel való kapcsolatba) kívülről lépünk be, a „semmiből”. Az ember az egyetlen állat, akit nem teljesen a Természet írányit. A természet megengedi, hogy hibákat vétsünk, és egy üres teret hagyjunk magunkban, lehetőséget adva arra, hogy a semmiből, a negatív világból belépjünk a spirituális világba.
Ha teljesen a természet irányítana minket, akkor nem lenne semmilyen kérdés. Minden az időben előre elrendelve lenne. De miután a szabadság bizonyos foka garantálva van nekünk, ez arra késztet bennünket, hogy megérezzük a spirituális vágy kezdetét (Kli), ami hozzánk képest ellentétes
Ha minket teljes mértékben egoista természetünk irányítana, akkor soha nem éreznénk a feltétel nélküli adakozás lényegét. De miután az egoizmus vezérel minket az üres teret hagyva ránk azzal, hogy csak érezzük, de nem értjük saját magunkat, ebben a pillanatban kezdjük érezni az altruista természet elindulását.. Ez az, ahogy az ember átlép a „semmiből” a „valamibe”.
