Vessük el spirituális magunkat egy áldott földbe
Csak a környezetünk képes belénk ültetni a cél fontosságát és a spiritualitást. Ez az egyetlen dolog, amit környezetünktől követelnünk kell: az adakozás tulajdonságának a fontosságát melyet magunkon belül akarunk érezni. Amikor ez megtörténik, mi felfedezzük a Teremtőt. Ebből áll munkánk, és ez életünk célja ebben a világban.
Úgy tűnik számunkra, hogy ez a felfedezés majd valahol a távolban, rajtunk kívül történik meg velünk, de igazából mindez bennünk történik meg. Később majd meglátjuk, hogy ez meg is történt – az összes spirituális cselekedet melyek a könyvekben le vannak írva, és az összes világ, a Végtelen Világtól kezdve, mindez már most létezik bennünk. Mindez egy kis szemcsényi vágyban található, mely minket a Kabbala tanulásához elhozott. Igazából ez a kis vágy szemcse magában foglalja az egész világot, az összes fokát a spirituális valóságnak, ahogy azok felülről lefelé leereszkednek, és az összes spirituális tulajdonságot. Ezek sehol máshol nem léteznek, csakis bennünk, az egész felfedezés bennünk történik, soha nem rajtunk kívül.
Azonban annak érdekében, hogy ezt érezzük, szükségünk van a megfelelő környezetre. A magunkat a megfelelő termőföldbe kell ültessük, és biztosítanunk kell, hogy az ne száradjon ki, vagy rohadjon el.
hzs