Az úton maradni háromtól öt évig
Azért jöttünk erre a világra, ennek a valóságnak az érzékelésére, hogy innen emelkedjünk a Felső Világ igazi valóságába. A mi küldetésünk az életben, hogy tudatosságot nyerjünk tudatlan állapotunkból, és hogy megtapasztaljuk az igazi valóságot.
A fejlődés hosszú útján kell először átjutnunk, átszelve az élettelen, növényi, állati szinteket, a szívünkben felbukkanó pontig, egy vágy, hogy belépjünk az igazi valóságba. Ha végre kitisztul, hogy a mi igaz állapotunk mit jelent (adakozás, a lelkünk gyökere, és a Teremtő), megértjük, hogy át kell hangolódnunk néhány olyan rendszerbe, amelyek segíteni fognak ennek elérésében.
Mostanáig nem voltak meg hozzá a rekvizítumok, azaz a megkívánt korrekt erő, vágyak, gondolatok, és megértések. Szóval hol van bennünk ez az adapter vagy közbenső lépés amely képessé tesz minket az adakozás elérésére? Mik azok az eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy előre menjünk?
Írva van, hogy három eszköz van, amelyek segítségével haladhatunk, a tanító, a csoport, és a könyvek. Mindazonáltal először reményt kell vesztenünk teljesen, hogy meg akarjuk érteni, hogy ezek az egyetlen eszközök, és akkor el kezdjük használni őket.
Ez az, amikor a z előkészítő periódus háromtól öt évének számítása elkezdődik (lás 23. fejezet a “Bevezetés a Talmud Eser Sefirot-ba”). Minden pillanatben le kell ellenőrizni magunkat, hogy mi valóban ebben a háromtól öt évig periódusban vagyuk, és ha nem, akkor változások után kell kutatnunk , amelyek elvezetnek minket a feltétel nélküli adakozáshoz.
Mindenek felett, ha felébredtünk, és a Teremtő adott nekünk egy vágyat, nekünk egész bíztosan végre kell hajtanunk a spirituális küldetésünket. Ha ellenkezőleg , ha felébresztenek bennünket felülről és mi ezt negligáljuk, visszautasítva a Teremtő hívását, hogy menjünk hozzá, ez lenne a legnagyobb szégyen, amit csak elképzelni lehet.
Ezért, olyan nagy erőket kell kifejtenünk, amilyet csak lehetséges,hogy kerítéseket építsünk magunk számára, és”őrzőket” helyezzünk el mindenütt, akik nem fogják megengedni, hogy elszaladjunk a nehéz időkben. Őrizni kell minket, amikor olyan állapotban vagyunk, hogy nincs uralmunk magunk felett, olyanokat, amikor mi súlyos gondolatok és megítélések közt hánykolódunk, amelyek arra kényszrítenek, hogy elfeledkezzünk spirituális utunktól és célunktól.
Minden koncepciót korrekten és teljesen meg kell határoznunk. Mi az az adakozás, mik a feltételek és eszközök hogy elérjük azt, és válaszul milyen vágy készteti a Korrekció Fényét arra, hogy jöjjön? Világosan el kell képzelnünk minden áthaladó állapotot , annak érdekében, hogy megértsük, hogy mi a háromtól öt éves úton vagyunk-e, vagy eltávolodtunk tőle.
