Tanuljunk egy csónakban evezni
Mindannyian egy csónakban vagyunk, csak még nem érezzük, hogy milyen mértékig befolyásolhatjuk közös sorsunkat. Ennyi a teljes állítás. Globális világunkban nem számít, hogy egy bűneset messze tőlünk történik vagy a közelünkben! Az integrált rendszerben mindenki egyforma, a legtávolabbi személy épp úgy ekvivalens velem, mint a hozzám legközelebb lévő. Mindannyian ugyanabban a csónakban vagyunk..
Még nem látjuk ezt az integrált hálót, de közeledünk a ráérzéshez.. Hamarosan érezni fogjuk, hogy nincs olyan koncepció, hogy az emberek közel vannak vagy távol, vagy hogy vannak emberek akiktől jobban vagy kevésbé függünk, mert abszolút minden ember egyforma mértékben befolyásol minket..
Tevékenységek megelőzik ennek a ténynek a felismerését, mert mi a tevékenységek világában élünk, Ezért van, hogy ha valami történik, azután mondom, hogy „Oh” , ha már a dolog megtörtént. Azután elfelejtem ás újra megismétlem ugyanazt a hibát,és megint kiáltom, hogy „Oh” Csak egy egész sor “Oh-Oh-Oh!” kiabálása után kezdek el végül gondolkodni., hogy „mi lehet az oka, hogy ilyen dolgok történnek. Ez valószínűleg nem volt véletlen!”
Mennyi időnek kell eltelni, hogy az emberiség elkezdi latolgatni az okát ezeknek a történéseknek. Milyen hosszú ideig fog tartani, mielőtt az emberiség meg akarja érteni a társadalmi békét, és hogy a béke az emberiségnek, és minden egyénnek teljes mértékben egymástól függ? Egészen úgy, ahogy én függök a gyerekeimtől, a házastársamtól, a szüleimtől, és azoktól az emberektől, akik ma a legközelebb vannak hozzám. Minden embertől a világon, ugyanígy függök. Az az igazság, hogy ettől a többi embertől, még sokkal jobban függök.
