Bennünk, vagy rajtunk kívül található a lélek?
Kérdés:
Azt mondtad, hogy bennünk kell keresni mindent, ami a Zóhár könyvében le van írva. Viszont a Zóhár csak a lélek korrekciójáról beszél, és csak akkor kapunk lelket, amikor belépünk a spirituális világba. Tehát hogyan tudok valami külő dolgot magamban korrigálni?
Válaszom:
Ez igaz. Néha azt mondjuk, hogy a spiritualitás rajtunk kívül létezik, ahol a „rajtunk kívül” azt jelenti, hogy a „vágyunkon kívül”. Valójában én a kapásvágy vagyok, és szeretném megtölteni magam. Ennél fogva azt mondom, hogy a spiritualitás a kapásvágyamon kívül létezik.
Nem beszélünk távolságokról és üres helyekről; minőségekről beszélünk. A kapás minőségének szempontjából nem létezik spiritualitás. A spiritualitás rajta kívül álló dolog. Ennél fogva, mikor azt mondom, „rajtunk kívül”, azt értem alatta, hogy „a jelen vágyunkon kívül”.
Másfelől azt mondjuk, hogy a spiritualitás bennünk létezik – sokkal mélyebben, mint a jelenlegi vágyaink. Ha áthatolok minden jelenlegi vágyamon az ételre, szexre, családra, pénzre, elismerésre és hatalomra – mélyebben és mélyebben hatolva a legbelsőbb, személyesebb, legfontosabb, örökkévaló és hatalmas vágyakban – ott találom a spirituális világot találom és a spirituális vágyat.
Ezt a spirituális vágyat úgy hívják, mint „szívben található pont”, a legbelsőségesebb vágy, ami feltárul bennem. Miért ez a legintimebb, legnagyobb vágy? Mert nagyon magasztos minősége van. Végül is, az egész életem céljáról van szó, és arról, ami az életem után megmarad. Ezek a legintimebb és legmélyebb kérdések egy pontban koncentrálódnak.
A kabbalisták azt mondják nekem: most ez pusztán egy pont. Viszont, amikor olvassuk a Zóhár könyvét és „ásni” kezdünk ebben a pontban, elkezdjük feltárni, hogy egy egész világ lakozik benne: krokodilok, házak, csillagok, nap, hold, emberek, őrült emberek és igaz emberek.
Ez a pont elkezd szélesedni, és hirtelen felismerjük, hogy minden benne van, amit a Zohár magyaráz nekünk a legkülönfélébb módokon: a Kabbala nyelvén keresztül, a történetek nyelvén keresztül, egy történelmi regény formájában, vagy a parancsolatok és törvények leírásával. Az egész Zóhár könyve arról beszél, hogy mi történik ezzel a ponttal és minden alkalommal különleges stílusban teszi ezt.
Ennél fogva, a Zohár könyvét olvasom, és szeretnék mindent tudatosítani amit rólam, a belsőmről beszél. Végül is a kabbalisták azt mondják: ott, ebben a pontban van az örökkévaló részünk. A test meghal és megsemmisül, és ez a pont megmarad. Ennél fogva, kifizetődő számomra feltárni azt. Sőt mi több, nekem azt mondták: ha tudatosítod ezt a pontot, kiszélesíted és megpróbálod akár csak kicsit is feltárni a spiritualitást benne, ebben az érzetben maradsz és számodra nincs élet és halál.
Ez azért van így, mert már azonosítani tudod magad ezzel a pontoddal, és meglátod benne az életet. A spirituális élet megfog és olyan mértékben ragadja meg a figyelmedet, amilyen mértékben a vágyaid és törekvéseid össze vannak ott sűrűsödve. És ennek köszönhetően csak olyan mértékben látod fontosnak ezt a testi életet, hogy még jobban fejleszd, feltárd és szélesítsd a szívben található pontodat.
És akkor hirtelen meglátod, hogy ez a pont hogyan lesz nagyobb és nagyobb, egy egész valóságot társz fel benne – egy belső dimenziót, amit még nem figyeltek meg azelőtt. És először nem érzed, hogy van szívben található pontod benned, aztán érzed és egy egész világot feltársz benne, amiben örökké létezel.
