Dr. Michael Laitman

A Felső Egy nem hibázik

A teljes spirituális utunk alatt folyamatosan úgy kell előrelépnünk, hogy a hitet az értelem fölé helyezzük. Szeretnénk elérni a spirituális felfogást, a Teremtő területét, hogy az erőit magunkra vonjuk, ami pontosan attól függ, hogy mennyire gyakoroljuk a hitet az értelem felett. Ez az, amikor nem járunk bekötött szemmel, az adományozás ereje vezet minket.

Ez nem azáltal történik, hogy a saját elmémet és felfogásomat használom, hanem inkább, hogy odavezetnek engem egy magasabb spirituális szintre. Együtt járok vele egy olyan módon, ahogyan elfogadom a Felső Egy felfogását, magasztalva azt, és az enyém helyett elfogadva. Ennélfogva egy új, logikusabb, magasabb minőségeket érek el. De számomra nem feltétlenül tűnik logikusnak.

Ez az, ami éppen most történik velünk. Folyamatosan ugyanavval a problémával szembesülünk. A barátaimat és a világot egyetlen alapelv szerint kell kezelnem: „Szeress másokat, mint önmagadat”. Szeretnem kell őket és egységre kell lépnem velük és kezdenem kell valamit magammal, nem? Hogyan tudom ezt teljesíteni? Nem szeretem ezt, és képtelen vagyok rá.

Itt kell elfogadnom ezt a feltételt, a „hit az értelem felett” törvényét, és el kell döntenem, hogy meg fogom tenni. Meg van a lehetőségem, hogy megfeleljek ennek a feltételnek a cselekedeten keresztül, akkor is, ha sért engem. Írva van erről: „Cselekednünk kell és hallanunk kell!” Ezért van, hogy a Tórának szerint Mózes botja virágzott. Minden a Fentről érkező áldáson keresztül történik meg, amikor elfogadjuk a Felső Egyet, ami azt jelenti, hogy követjük a Teremtőt.

Valójában a Teremtő egy magasabb spirituális fokozat, és nem valami homályos dolog. Egy gyermek a felnőttől ugyanilyen módon tanul: Ő kinyitja a száját és szó szerint minden szavát, gesztusát és magatartását értelmezi a felnőttnek. Nem számít, hogy mit mutat egy felnőtt, le fog másolni mindent. Így növekszik ő.

Ugyanezt kell megtennünk egy hatalmas erő segítségével, ami a természetünk ellenében létezik; alárendeljük magunkat annak, hogy a magasabb spirituális lépcsőfokról tanulunk. Ezt a hitnek nevezzük az értelem felett. Ez az erő amit én megszerzek a Felső Egytől, felfogásokat ad nekem, elmét, és nagyfokú tudást és információt. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a jelenlegi állapotom ellen kell dolgoznom, ezt hitnek hívják az értelem felett. Mégis tisztán ez nem azért van, mert egy nagyobb spirituális szinten nagyobb a vágyunk, hogy élvezetet kapjunk; hanem mert ez ez csak az adományozás szándékában is nagyobb. Kétségtelen, hogy a magasabb spirituális lépcsőfok ellentétes velem, és sosem tűnik logikusnak.

A Felső Egy mindig különösnek összezavarónak, és helytelennek tűnik az alacsony számára, mert a Felső Egy egy velem ellentétes és homályos dolog; ennélfogva bizonyos vagyok benne, hogy a Felső Egy hibás. Csak a tapasztalat alapján láthatjuk meg, hogy a Felső Egy nem hibázik. Akkor is, amikor a magatartása különösnek vagy illogikusnak tűnik, egyszerűen nem értjük meg a számításait. És mégis, ő sosem hibázik az úton.

cst

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

65 queries in 0,115 seconds.