Dr. Michael Laitman

A világok közöttünk

Néha a Zohár nyelvezete furcsának tűnik, de igazából a mögötte álló történet nagyon egyszerű. Létezik a “felebarátom” és “én magam”. Létezik egy távolság közöttünk, mely 5 részre oszlik. A legtávolabbi rész érékelődik úgy, mint “ez a világ”. Amennyiben és teljesen összekapcsolódom felebarátommal, és teljes egységet érek el vele, akkor én a “Végtelen Világot” érzékelem.

Az én a felebarátomhoz való közeledésem 5 lépcsőben történik meg: én felemelkedem az Asszija, Yetzira, Beria, Acilut és Adam Kadmon világain keresztül. Az 5 világ 25 szinttel adja meg egymáshoz való közeledésünk 125 lépcsőjét. A folyamat megkezdése előtt, amikor még mindig ebben a világban létezem, teljesen meg kell azt értsem, hogy én teljesen el vagyok szakadva felebarátomtól (azaz a gonosz felismerésének meg kell történnie).

Én magamat és a körülöttem levő világot a magam és felebarátom közötti kapcsolaton belül érzékelem. A Zohár kizárólag arról beszél mi is történik közöttünk: a kövületi, növényi és állati, valamint a beszélő szintjei a természetnek melyekről a Zohár beszél, valójában az én vágyaimat jelképezik a kövületi, növényi, állati és beszélő szinteken a felebarátomhoz viszonyítva (azaz más lelkekhez viszonyítva)

A teljes Tóra csak arról beszél hogyan építhetek kapcsolatot magam és felebarátom között. Ez az amit a “korrekció módszerének” nevezünk.

A Tóra a szövegben elrejtett Fény, és és azt abban a mértékben tudom magamra vonni, amekkora mértékben és egységre lépek a többiekkel. Abban a pillanatban hogy másokhoz kapcsolódom azonnal felfedezem a Felső Világot ezen a kapcsolaton belül, és a spiritualitásban létezem a kapcsolat mértékének függvényében.

hzs

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

65 queries in 0,765 seconds.