Átvenni a Teremtő munkáját
Nincs érdem, vagy valaminek a megszegése miatti büntetés, emelkedés, vagy süllyedés. Egyszerűen keresztül kell mennünk állapotok láncolatán, egy nagy vágy felépítésének az érdekében (spirituális edény) önmagunkon belül, és el kell fogadnunk minden jót, amit a Teremtő nekünk akar adni. Ez azért van, hogy több, különböző állapoton keresztül menjünk, vagy a szívünkön át, ahol keserűséget, vagy édeset érzünk,vagy az elménkben, ahol a helyes,vagy helytelen megkülönböztetését érzékeljük.
Folyamatosan zavarodottak vagyunk, a szív és az elme közötti analízisek eredményei, és a keserű/édes és igaz/hamis megkülönböztetések közötti hánykolódás miatt. Az egyik irányból, a másikba dobálódunk. Azonban pontosan ez az, ami segít felépíteni egy perfekt vágyat és egy tiszta elmét.
Senki nem születik hősnek, aki készen áll a feladata teljesítésre, amely benn van elrejtve. A Felső Fény csak egy egyszerű pontot teremt „a hiányból”. A különbség csak annyi, mivel a hiányban csak egy élvezetre való vágy van, átveszi a Fénytől azt a vágyat, hogy élvezetet adjon, vagy sem. A személynek kell kifejlesztenie a különböző minőségeket saját magában, és saját maga által, a megértésen és az érzékelésen keresztül, és ez az által lehetséges, hogy kapcsolódik a Fényhez, hogy az cselekedjen felette.
Csak ekkor fog tanulni és mindent aszerint érezni, ahogy a Teremtőben, a Fényben létezik, és akkor lesz hasonló a teremtőhöz. A Fény állapota perfekt, és a teremtés terve tartalmazza, hogy a teremtmény is perfekt lesz, mint a Fény..
Más szavakkal a teremtmény kezdetben csak egy pont, amely benyomások sorozatát kapja, melyek, élvezetesek, vagy nem, tiszták, vagy sem. Végezetül a teremtmény elér egy állapotba, ahol tényleg elkezd érezni és érteni mindent és akkor képes átvenni a Teremtő munkáját.
