A Teremtő, a Fáraó és én közöttük
Kérdés:
Mi a különbség a gonosz felismerése között melyről a Kabbalisták írnak, azaz annak felfedezése között hogy nem vagyunk hajlandóak egységre lépni másokkal, és aközött a gonosz között melyet az utca embere érez ebben a világban?
Válaszom:
Annak érdekében hogy elérjük a spirituális gonosz érzékelését, még nagyon sok munkát kell végeznünk, mivel a spirituális gonosz csakis a Machsom után fedődik fel. Az alatt nincsen gonosz hajlam. Egyenlőre nincsen Egó bennünk, pont mint egy apró csótányban!
A gonosz hajlam az az erő mely nyíltan szembeszáll a Teremtővel, az nem más mint a Fáraó maga! Az akkor jelenik meg, amikor mi a Teremtővel és más lelkekkel akarunk egységre lépni minden erőnkkel, de felfedezzük, hogy a valóságban az gyűlöletes számunkra és elutasítjuk ezt az egységet. A Fáraó áll a Teremtővel szemben, a gonosz hajlam a jó hajlammal szemben.
Mindkettő bennünk van, és az egyiket a másikkal szemben fedezzük fel! Egyik sem létezhet a másik nélkül.
Másrészről az a tény, hogy mi most rossz érzéseket élünk át, miközben előre szeretnénk lépni a spiritualitásban az még nem a spirituális gonosz felismerése. Nagyon sok ember van a világban akik még rosszabbul érzik magukat. Lehet hogy úgy tűnik nekünk mindez spirituális aggodalom, mivel mi még nem érezzük a spirituális világot és nem értjük meg azt, de valójában mindez még mindig csak az önzőségen belül van.
Természetesen ez már nem az átlagember megszokott önzősége, de ez a szenvedés már annak az eredménye, hogy nem vagyok képes egységre lépni másokkal, visszautasítást, és képtelenséget érzek ennek hatására még ha csak rá is gondolok, nincsen semmi vágyam arra, hogy korrigáljam magamat. Egyenlőre a spiritualitás valami olyannak tűnik számunkra mely vonzó önzőségünk számára. Ez már a felkészülés időszaka a spirituális világba való belépésre, de egyenlőre mi még nem rendelkezünk a meglelő spirituális értelmezéssel. Ez még nem spiritualitás. A spiritualitás csak vagy a Teremtő-ért, vagy a Teremtő ellenében létezik, vagy az Ő érdekében, vagy a magam érdekében. De nekem az Ő ellenében kell állnom!
Semmi több nem létezik ennél! A világ melyet most magunk körül látunk nem létezik a spiritualitásban. Ez a valóság nem valóságos, mi egy elképzelt világban élünk. A kövületi, növényi, állati és beszélő szintjei ennek a világnak csakis az önző vágyon belül léteznek.
Miért mondjuk azt, hogy ez a világ csak képzelt? Azért mivel annak semmi kapcsolata nincs a Teremtővel! Ez a világ csak a Fény egy apró szikrája által él, mely azt életben tartja. Ezért van az hogy itt nem létezik jó, vagy gonosz.
A gonosz érzete amit most érzékelünk azt csakis az állati, önző kielégülés hiánya miatt érezzük. Az összes magasztos gondolataink, fantáziáink és álmaink csak a jól kifejlett, túlméretezett egónk eredményei, mely követeli magának amit csak megkíván minekt szenvedésre kényszerítve.
hzs
