A fal előttünk, a következő spirituális fokozatunk
Kérdés:
Ha az emberek egyetértenek, hogy minden probléma gyökere az egoizmusunkban rejlik, miért nem értenek egyet abban, hogy mindent meg kellene osztani egymással, és döntik el, hogy minden közös lesz?
Válasz:
Ha kijelentjük, hogy minden a miénk, és elosztjuk ezeket magunk között, ez nem old meg semmit. Nem tesszük ezzel a világot jobbá, sőt, sokkal inkább egy visszafordulás a „tisztességes” szociális alapú áru elosztáshoz. Ez nem korrigálja a világot. Mindennek az oka az, hogy az egész világ kizárólag azért létezik, hogy feltárja számunkra a Teremtőt.
Ennek a számításba vétele nélkül, az ember leválasztja magát a forrásról, amely megváltoztathatja a személyt. A kabbala bölcsességének tanulmányozása nélkül, még ha csak egy alacsonyabb szinten is történik ez, senkinek nem lesz elég ereje az emberi természet megváltoztatásához. Ennek eredményeképpen végezetül a személy, egy még nagyobb válsággal szembesül, ha nem ma, akkor holnap.
Mindenkit be kell oltanunk, egy adag eredeti bölcsességből, ami a kabbalából származik, hogy legyen elég ereje, ami befolyásolja és megváltoztatja őt. Különben csak egyszerűen elkezdünk egy játékot megint, ami egy új társadalom felépítésére irányul.
Azonban a világ vajon kizárólag azért létezik, hogy a számunkra egy kényelmes, anyagi életet építsen fel? Mindenkinek el kell magyaráznunk, hogy nem ez az élet valódi célja, amelyért a világ meg lett teremtve. A teremtés programja, elhozza mindenkinek, minden emberi közösségnek, egy teljesen más szintjét a létezésnek: abszolút, kölcsönös adakozás, a közöttünk működő, teljes adakozás erejének feltárása érdekében. Ezt az erőt vesszük úgy figyelembe, mint a Teremtő, a Felső Természet.
Azonban a természetünk megváltoztatása érdekében, ahhoz, hogy elérjük a megkívánt szintet, kapnunk kell egy „infúziót” arról a szintről, ahonnan a Reformáló Fény befolyásolni fog bennünket. Különben hogyan ugranánk erre a szintre?
Jelenleg az alacsonyabb szinten vagyok, az első és a második szint között, és látom, hogyan emelkedik egy falként előttem a magasabb szint. Azonban ez nem egy fal; ez csupán egy emelkedés a következő fokozatra. Csupán annyira magasztos ez a következő lépcső, hogy egy falnak látszik a számomra.
Hogyan kerülhetek át rajta? A kabbala azt mondja: „Meg tudod tenni, csak vond magadra a Fény erejét.” Azonban nem tudjuk ezt önmagunk megtenni, sem ő, sem a másik, sem én. Egy ember többet tanul, a másik kevesebbet. Az egyik résztvevő cselekedetet hajt végre, a másik szándékokat emel. Mindenki csak azt fogja megtenni, ami a számára a legmegfelelőbb.
Nem minden ember egyforma: Valaki nem akar túl sokat gondolkozni, ezért előnyben részesíti a tetteket; másvalaki kizárólag mindent gondolatban kezel. Azonban amikor mindenki egyesül, egyetlen lényként, mindenki a legnagyobb teljesítményt nyújthatja. Mindkettő típusú ember szükséges akkor.
Azonban mindezeket el kell magyaráznunk a személynek. Meg kell értenie az életét, és a világot, amelyben él. Hogy mennyire mélyre süllyed, az tőle függ. Nem jelent komolyabb különbséget, hogy valaki inkább az elméjében, más valaki pedig az érzéseiben dolgozza fel a dolgokat. Azonban mindenkinek kapcsolódnia kell a Fényhez.
Ezért, Baal HaSulam azt írja, hogy mindenkinek vissza kell mennie az iskolába. A kérdés csupán az, hogy mit kell tanulni, és mennyi ideig? Végül is, mindenki tanul valamilyen módon, a túlélés érdekében, nem?
Ma, egyetlen földműves sincs, aki nem tanul valahol. Ha azt mondanánk, hogy holnap lesz egy borzalmas vihar, és meg kell tanulni a megmenekülés módját előle, mindenki egyetértene ezzel a tanulással, nem? Mindenki erőltetné a tanulást, a természeti katasztrófák ellen, amelyek mindenhol történnek most. Mi egy módszert kínálunk az emberiségnek, hogy érhető el a boldogság, amit mindenki örömmel fog majd tanulni.
kn
