Kérdés:
Mit tehetünk azokkal az emberekkel, akik függetlenül tőlünk tanulnak, és mindenféle saját axiomáik vannak, s ezzel más tanulóinkat megzavarják
Válasz:
A csoport a központjában kell maradjon elzárva, mint az embrió a mama hasában. A fejlődő lelket védeni kell. Szeretettel és gonddal kell körülvenni, tápláló atmoszférával, mint a Noé Bárkája.
Amíg nem tárult fel a szellem a tanulóknak, ide-oda dobódnak, s új rendszerek alakulnak ki bennük. Bizonytalanok lehetünk az átépítés alatt, ezért jobb, ha nem több forrásból táplálkozunk, hanem csak egyből.
Bál HáSzulám írja a Zohár Befejezésének Ünnepe c., cikkében, hogy aki nem ragaszkodik a mesteréhez, mint az embrió a méhéhez, az nem haladhat. Ez törvény a szellemi világban való haladáshoz az egó elleni harc előkészületei során.
Ha valaki nem akar alkalmazkodni, nincs segítség neki. Lehet nagyon okos és különleges tehetség, de nem érheti el a szellemiséget. A bölcsek is mondják: ” Ezren jönnek az osztályba, de csak egy ér el a Fénybe. És mindezt csak azért, mert nincs hajlandóságuk követni a szellemiségből hírt adó mestert.
Tudjátok, hogy én ennek nem örülök, nincs ínyemre semmilyen túlzó imádat. Mégis, a tanulónak jót tesz az ilyen hozzáállás. Az ösvény elején döntenie kell: “Azt tanuljuk, amire a szívünk vágyik”. Hát miért kéne megengedni, hogy valaki eljöjjön a központunkba és összezavarjon? Nem hagynám.
Még nem tudjuk, mi jó és mi rossz. Viszonylagos minden. Ha haladni akarsz, ne bízz senkiben. Magadnak kell rátalálni a forrására, amiből meríteni akarsz. Mindenki maga kell megtalálja a mesterét, aki megválaszolja a kérdéseit, s aki szellemi növekedésre vezeti.
kgy
