
A csoport a reciprocitásra épül
Munkánkban a kategóriák tiszta felosztásának kell léteznie:
1. A barátok viszonya egymással a csoporton belül.
2. Csoportok közötti viszony. Mi fizikailag kapcsolódunk a csoporton belül, és virtuálisan a csoportok között. Ez a különbség mind a mai napig létezik. Mindez nem tűnik el, amíg meg nem találjuk a belső kapcsolatot egymás között, nem virtuálisat, nem az Interneten, és nem más csatornákon keresztül.
3. A személy kapcsolata családjával, és a körbevevő világgal.
Először is oda kell figyelnünk a csoporton belüli kapcsolatokra. Amennyiben a csoport nem éri el a megfelelő kapcsolatokat, minden kudarcot vall.
Ezen túl minndanniyan családos emberek vagyunk. A csoporton belül a következő politikát kell hogy folytassuk: kívánatos, hogy mindegyik barát törődik a másikkal, hogy mindegyikőjük rendelkezhessen kényelmes, normális létezéssel. Más szóval biztosnak kell lennem hogy barátaim normális családi viszonyokkal rendelkeznek amennyire az lehetséges. Végül is mi egy átmeneti időszakban élünk, és a férj és feleség nem feltétlenül osztja egymás érdeklődését.
Amennyiben egy társunk zuhanásba kerül támogatnunk kell őt. De nekünk egyszerűen támogatnunk kell őt, míg neki gondoskodnia kell magáról. Amennyiben ő nem teszi ezt, hanem beleveti magát barátai kezei közé “Tegyetek velem amit csak akartok” (képletesen szólva), akkor ő nem valódi tagja a csoportnak.
Emellett biztosítanunk kell az órák rendszeres látogatását. Amennyiben valakinek meg van rá a lehetősége, javaslom hogy látogasson meg minket egy hétre, hogy lássa mindez hogyan is történik. A lecke előtt másfél órával, az ügyeletes tanítványok elkezdik felhívni a többieket, hogy keljenek ki ágyukból.
Vannak olyanok, akiket személyesen kell a leckére elhozni. nagyon nehéz lehet felkelni, szinte lehetetlen. Amikor én a Rabassal tanultam, voltak olyan tanítványok, akik alvás előtt kötelet kötöttek lábukra, annak másik végét kidobták az ablakon keresztül, hogy mi azt addig húzogathassuk amíg a személy fel nem ébredt.
Ez a fajta kölcsönösség egyszerűen szükséges! És csak ha a személy teljesen határozott, és ír egy határozatot hogy nem akar ebbe beleegyezni, akkor hagyhatjuk csak magára egy időre. Mégis később ismét emlékeztetni kell őt, el kell őt a leckére hozni, vacsorára meghívni, és így tovább.
Meg kell értsük az emberi természetet. A személy az olyan, ahogy a Teremtő megteremtette. Ezáltal ennek megfelelően kell cselekednünk.
hzs