Te törted el, akkor most javítsd is meg
“Bevezető a Zohár Könyvéhez”: “Nem adás a szegényeknek az Ünnepek alkalmával” cikk, 175. pont: Az lett mondva, hogy ünnepek alkalmával a Teremtő eljön, hogy megtekintse törött Edényeit (Kelim). Mindez azért van, mert jó napokon, amikor a személy megtartja a jó nap boldogságának a Mitzva-ját, mindannak a bőségnek köszönhetően melyet a Teremtő ad neki, a Teremtő megy és megtekinti törött Edényeit (Kelim), melyek által az ember megkapja a lehetőséget hogy elkötelezze magát a Mitzva-kban (parancsolatokban) Lo Lishma formájában (nem csak az adakozás érdekében, hanem ugyancsak saját profit érdekében, a teljes adakozás eléréséért).
Ebben a cikkben a Zohár arról beszél, hogy nekünk fel kell használnunk tulajdonságainkat minden helyzetben annak érdekében, hogy azt felemeljük az összeolvadáshoz. Nekünk egy megfelelő struktúrát kell összeraknunk mindenből ami rendelkezésünkre áll, és fel kell fedezzük törött edényeinket (Kelim) valamint korrigált állapotunkat, amekkora mértékben képesek vagyunk azokat megfelelő módon a csoporton belül elképzelni. Hogy az állapot korrigált vagy sem, csakis a csoporttal szembeni attitűdünktől függ, az egyik a jelenlegi állapot a másik pedig a vágyott állapot.
Az én jelenlegi attitűdöm a csoporttal szemben a következő: Én egy egoista vagyok, és mindenkit saját kiszolgálásomra akarok felhasználni. Ez az én jelenlegi állapotom. És a vágyott állapot az, amikor magamat látom, amint a csoportot, a barátokat szolgálom, elérem az összeolvadást velük, és magamat beléjük építem.
A két állapot közötti egyenlőtlenség az én munkám helye. Amikor összes erőfeszítésem után én rájövök, hogy képtelen vagyok bármit is korrigálni, én felkiáltok, felsírok, kérem a Teremtőt, a Felső Erőt, a Felső Fényt mely megteremtette ezt a valóságot, hogy korrigálja cselekedetét. Ő az aki mindezt így teremtette, miközben én felfedtem azt, amit Ő teremtett, És most én követelem a korrekciót.
És akkor a korrekció megtörténik. Miben? Abban, hogy én magamat a környezettel, a csoporttal összeolvadásban érzem. És akkor ebben az összeolvadásban én ugyancsak felfedem kapcsolatomat a Teremtővel, azzal az erővel mely összetörte, majd kérésemre korrigálta az állapotot, és ennek eredményeképpen most Az bennem lakozik.
És hogy ha ezzel ellentétesen én nem használom fel lehetőségeimet, eszközeimet, tulajdonságaimat, a feltételeket és mindent ami meg van nekem megfelelően jelenítve, az azt jelenti hogy én figyelmen kívül hagyok mindent amit a Teremtő előkészített nekem. És akkor eljön az az idő, mely úgy van leírva, hogy: “A Teremtő eljön, hogy megtekintse törött Edényeit”, melyeket Ő célirányosan tört össze, annak érdekében, hogy megadja nekünk a lehetőséget hogy felfedezzük függetlenségünket.
Amennyiben én nem hajtom végre ezeket a korrekciókat abban ami meg lett jelenítve számomra a legmegfelelőbb módon, az olyan, minta “kűzdeni” kezdenék Vele, és Ő megtanítja nekem mit is kell tennem, egy kellemetlen módon. Ez az ahogy az olyan gyereket oktatjuk, aki nem akar odafigyelni.
