A száműzetés felkészülés a felfedezésre
A Zohár, Pészach, Shemot (Exodus) fejezet, 246. pont: Miért akarta a Teremtő Izraelt száműzetésbe küldeni Egyiptomba? Miért száműzetés, és miért pont Egyiptom?
Amennyiben mi nem tartozunk „Izraelhez” (héberül „Izra-El” azt jelenti, hogy egyenesen a Teremtőhöz), azaz amennyiben mi nem aspirálunk arra, hogy elérjük a Teremtőt, hogy vele azonossá váljunk az adakozás és szeretet tulajdonsága által, akkor nekünk nem kell leereszkednünk Egyiptomba, azaz szenvednünk amiatt, hogy nincsen közvetlen kapcsolatunk a Teremtővel. Ehelyett mi folytatjuk életünket tovább ilyen problémák nélkül.
De amennyiben mi arra aspirálunk, hogy elérjük a Teremtőt, akkor nekünk ezt hatalmas mértékben kell akarnunk, és elő kell készítenünk ezt a vágyat. És annak módja, hogy ezt a vágyat megfelelő mértékben felkészítsük, az a „száműzetésnek” nevezett állapot, a tökéletes állapottól való száműzetés érzete.
A száműzetésben mi megszerezzük az aspirációt, a szükséget és a vágyat a legapróbb részletekig, formáig és tulajdonságig, melyek késeőbb részt vesznek a Teremtő felfedésében, a száműzetésből való kiszabadulásban. Ennél fogva a száműzetés az egy nagyon fontos része a felkészülésnek, és az nem ér végett mindaddig, ameddig a felfedés iránti valódi vágy késszen nem áll.
Mindez azért van, mert nem létezik Fény vágy nélkül. A Fény az egyszerű, de csak akkor, amikor a vágy eléri azokat a tulajdonságokat, melyek jelen voltak benne, teljes méylségükben, erejükkel és formájukban, akkor képes a beteljesülés megjelenni azon belül.
Ennél fogva nincs értelme azért sírnunk, hogy még nem értük el a felfedezést. Mindez azt jelenti, hogy még mindig nem fejeztük be a vágy felkészítését annak legteljesebb mértékében, hogy az úgy jelenhessen meg, mint egy korrekt, alkalmas edény a Fény felfedésére. Dolgoznunk kell a vágyon, míg a Fény teljes nyugalomban van, és készen áll arra, hogy megjelenjen.
