Egyiptom közöttünk van
Kérdés:
Mit vagyunk képesek felhasználni az Egyiptomi kivonulás tejes folyamatából mindennapos munkánk számára?
Válaszom:
Csakis egyetlen dologra kell aspirálnunk: a csoporton belüli egységre. A csoport egy mini-emberiség. Mi nem vagyunk képesek azonnal globális méretekben cselekedni, az emberiség teljes tömegén belül, de a csoporton belül képesek vagyunk kidolgozni az emberi kapcsolat összes alapelvét.
És ott felfedjük az összes belső állapotot: “a leereszkedést Egyiptomba”, “az elmerülést Egyiptomban”, és “az Egyiptomi kivonulást”. Mi elkezdünk majd gyűlöletet érezni a Fáraó (saját Egónk) ellenében, elkezdjük érezni a csapásokat, melyeket tőle kapunk, és saját természetünk vizsgálatát.
Mindez a vizsgálat egyetlen helyen történik: a barátaimmal való kapcsolatomon belül. Szükségem van a csoportra, “barátaimra”, mivel nem vagyok képes az egész világ iránti szeretethez elérkezni. Számomra a csoport reprezentálja a teljes emberiséget, és a csoportban vagyok képes kidolgozni, megtalálni összes belső tulajdonságaimat.
Minden egyes alkalommal amikor össze akarok kapcsolódni barátaimmal felfedezem a törést belül, a gyűlöletet és mások taszítását, és újabb és újabb belső vizsgálatokat végzek. Lehet hogy ezek a vizsgálatok még mindig az “Egyiptom” munkájára vonatkoznak, vagy még az “azelőtti” állapotra. De mindez nem számít.
Mi még nem vagyunk képesek tisztán megismerni ezeket az állapotokat. Egészében mi semmit sem vagyzunk képesek tisztán látni amíg el nem hagyjuk Egyiptomot. Csakis azután kezdjük el megérteni pontosan min is mentünk keresztül. Végül is ez a munka sötétségben történik, az önző vágya hatalma alatt, amikor én valahogy megpróbálok abban létezni, azzal együtt, vagy annak ellenében. Ezért van az, hogy mindezek a vizsgálatok nem tiszták számunkra.
