Hogy a csoportba megszülessünk és felnőjünk
A csoportban való munka rendkívül fontos. A csoport nélkül a személy nem képes előre lépni, haladni. Elméleti tanulás a hiteles forrsokból nem segíti a személyt semmilyen módon, mivel ő maga nem változik meg ezáltal.
A személynek bele kell helyeznie magát a “laboratóriumba”: a csoport munkájába, azáltal kell befolyásolódnia, újra és újra meg kell hajtania fejét előtte, és magasztosítania kell a csoportot saját szemében, hogy a barátok benyomást tehessenek rá. Máskor lehet, hogy épp ellenkezőleg történik: a személynek magát kell olyan helyzetbe hoznia, hogy adakozhasson a csoportnak, akiket kicsinynek lát. Ez az ahogy a munka történik, kölcsönösen, helyet cserélve, attól függően hogy a két erő közül a személy éppen melyiket alkalmazza.
Az én jövőbeni lelkem, az “ellenállás” az integrált spirituális láncon belül, mely a “plusz” és “mínusz” közé van helyezve. Néha én a csoportban pozitív erőmet használva dolgozom, néha a negatív erővel. Ezáltal vannak olyan időszakok, amikor hozzáadott pozitív erőt kapok meg a csoporttól, és máskor pedig negatív erőt. Ez az ahogy “ellenállásom” (rezisztor-R) fejlődik, és egyre közelebb kerül a csoporthoz, abba teljesen elkötelezve magát, ameddig nem válik annak intergált részévé.
Amikor beléptem a csoportba, olyanná válok mint egy sperma csepp az anyaméhben, és elkezdek növekedni azon belül. Amennyiben, teljes kezdeti önzőségemmel képes vagyok magamat eltörölni a csoporton belül, mint annak integrált részem, akkor én “embrió”-vá válok. Azonnal ezután önző vágyam elkezd növekedni progresszív módon. Ezáltal én áthaladok különböző fejlődési stádiumokon, azáltal, hogy visszavonom magamat a csoport előtt:
1. A kezdeti stádium mely a megtermékenyülés 9 hónapjának számít, mely a fejlődés első szakasza. Miután ez lezajlott, én megszületek.
2. Akkor elkezdődik a második fázis: önzőségem egyre nagyobbra növekszik, és én még jobban eltörlöm magam a csoport előtt. De ezennel ezt én már egy aktívabb módon teszem – a többiek iránti adakozáson dolgozom. Ez az időszak az “újszülött” időszaka, a kicsinység időszaka, melyet úgy hívunk, hogy a “két év csecsszopás”.
3. Ezek után én átlépek az önző fejlődés harmadik fázisába, és elérem a “13 éves kort”.
4. Ezen a ponton túl és fokozatosan elkezdem alkalmazni teljes önzőségemet az adakozás érdekében, ameddig egy teljes emberi lény (Adam) nem válik belőlem, 2O éves kortól kezdve és azon túl.
Én önzőségem felhasználásával megyek keresztül ezen a folyamaton, mely fejlődik cselekedeteimmel együtt, az idő tengelyén a fenti rajzon.
Ezáltal a Kabbala tudományának gyakorlati alkalmazása a csoportba való beépülésünket jelenti, mely után az egész világ elfogadja példamutatásunkat és hasonló módon kezd el fejlődni.
