A jósághoz való visszatérés formulája
A személy aki kinyitja a Zohár Könyvét, azt annak érdekében nyitja ki hogy felfedezhesse a Teremtőt. Az alapdefiníció szerint, a Kabbala tudománya a Teremtő felfedésének módszere a teremtmények számára ebben a világban. Egyébként miért lett volna a Kabbala, és a teljes Tóra megadva számunkra? A Teremtő a személyen belüli adakozás és szeretet iránti vágyon kerül felfedésre. Ez a vágy megegyezik a Teremtővel a tulajdonságok alapján, és a Teremtő megjelenik azon belül a formák egyenlőségének törvénye alapján.
Ezáltal a Teremtő az adakozás és szeretet tulajdonsága, az adakozás és szeretet ereje, a “Jó aki Jót cselekszik”. Akkor hogyan vagyunk mi képesek elérni az adakozás és szeretet iránti vágyat, a Jót aki Jót cselekszik? Azáltal, hogy összekapcsolódunk egymással minden egyes személy egoisztikus ereje ellenében, mely kölcsönösen eltaszít minket egymástól, és afölött felépítve a jó kapcsolatok hálózatát a gyűlölet hálója felett. Azáltal hogy egy olyan hálót építünk, ahol minden egyes személy jó, és jót cselekszik, adakozik és szeret a többiek felé.
De hogyan vagyunk minderre képesek, amennyiben mindannyian csak apró egoisták vagyunk? Mi a Zohár Könyvét olvassuk, mely a mi korrigált állapotunkról beszél, amelyben mi már össze vagyunk kapcsolódva egy közöttünk levő jó kapcsolaton belül, és mi arra vágyunk hogy mindez valóra is váljon közöttünk. Ebben az esetben mi megkapunk egy benyomást azokból a jó állapotokból, melyek már léteznek a végtelenségben. Ez a benyomás, az erők hatása a mi már korrigált állapotunkból, jelenlegi állapotunkba, van “körbevevő Fény”-nek, vagy annak a Fénynek nevezve, mely képes minket visszatéríteni a forráshoz.
És akkor annak a formulának megfelelően, hogy “Én megteremtettem a gonosz hajlamot, és megadtam a Tórát annak korrekciójára, mivel az abban levő Fény visszatérít a forráshoz”, mi visszatérünk a forráshoz – a Jóhoz aki Jót cselekszik. Ezáltal mi felfedjük a Teremtőt, a Jót aki Jó cselekszik, a mi gyökerünket.
