Futólagos gondolatok „A gránátalma” című Shamati cikkről
A gránátalma szó (Rimon a héberben) a büszkeség szóból származik (Romemut). Ahogy az adakozás minőségei felértékelődnek a szememben, úgy haladok előbbre minden személyes számításomban.
Honnan szerezhetem meg, az adakozás minőségének, ezt a fajta nagyszerűségét? Kizárólag onnan, ha önmagamat, a környezet befolyása alá helyezem. Akkor a külső ereje a barátaimnak elérkezik hozzám, ezáltal „átmossák az agyamat,” szétterjednek a szívemben, és a legfontosabb mindemellett, hogy megadják az adakozás fontosságának érzékelését.
Mi a Fény óceánjában vagyunk, csak nem érezzük ezt, mivel ki magunk kicsinyítjük le ezt. Hogy kaphatjuk meg a nagyság érzékelését, ami képessé tesz minket, a teljes Fény érzékelésére?
Minden hívatásban, a legfontosabb pont, hogy érzékenynek kell lenni a legkisebb részletre is, amit egy nem szakértő nem ért, és nem is érzékel. Ha én egy szabó vagyok, és egy inget nézek, mindent el tudok róla mondani, milyen anyagból van, és hogy pontosan hogy varrták meg. De ha nem vagyok szabó, akkor ez a számomra csak egy rongy.
Jelenleg is a Fény tengerében vagyunk, de nincs képességünk az érzékelésére, a felfedezésére, és arra, hogy lássuk azt. A legfontosabb oka ennek az, hogy nem látjuk ennek a fontosságát. Miért? Mivel ez a Fény az adakozás minősége, és nem érzünk semmilyen fontosságot ebben az adakozásban, a legtávolabbra van ez a dolog tőlünk, ami csak lehetséges. Vagyis nem akarom azt, és nem is fogom akarni.
Csak ha egy külső erő érkezik és „átmossa az agyamat,” az elmémet és a szívemet, rákényszerít arra, hogy végig gondoljam, hogy pontosan ez az, ami hiányzik nekem, és utána folyamatosan befolyásol engem, csak akkor építem fel az adakozás minőségének edényét, amit „fontosságnak” nevezek. Akkor majd ebben feltárul az, ami a Fény.
Ebből látható, hogy mennyire fontos, a helyes definíciók megszerzése, a szavak helyes jelentése. A spiritualitásban ez a siker egyik titka.
KN