Az átugrás az új helyre
Mi nem értjük meg mit jelent a ” javított állapot”. Úgy tűnik, hogy ebben a kijavított állapotban minden úgy marad, ahogy ma, csak egy kicsit jobb lesz nekünk. Nem sikerül megszerezni a teremtés célját és imádkozunk: minek teremtette a Teremtő a megszerzés vágyat az összes hiányokkal, az összes gonosz érzésekkel? Miért kell az embernek átmennie a szenvedéseken, a bajokon, és nincs jutalom…
Mi nem értjük meg a végső állapotot, és hogy miért kell keresztül mennünk mindezen az állapotokon. De erről mondva van, hogy akárki, aki eszik abból, ami nem az övé, szégyennel néz az adakozóra, szégyenkezve látjaa az adakozó arcát.
A Zohár mondja:
“Minden ingyenes ajándékban, benne van a szégyen okozta a kár. Vagyis, hogy a Teremtő ajándéka teljes legyen, és ne váltson ki szégyent bármely hiányosság, ezért megadta nekünk a Teremtő a munka helyét, és az úgynevezett választás munkáját. Amikor a személy beteljesíti a Tórát és a parancsolatokat, amíg nem érzi a munka izét a munkában, mindent csakis a hit területén szükséges végeznie. Mivel ameddig a világ irányítása a rejtettség területén van, addig lehetséges, hogy a Tóra és a parancsolatok a hit alapján létezzenek.
Egy ilyen időben fedezzük a lényeget, hogy itt választhatunk. Azaz, hogy nem azt akarjuk, hogy a rossz eltűnjön, és csak jót kapjunk. Mert abban az időben, nem érez semmi ízt a munkában, az ember már megszokja a cselekedeteket, még jutalom nélkül is. Így, amikor kiérdemli az élvezet Fényét, akkor már látja a Teremtő arcát, minden alkalommal megkaphatja az élvezeteket, a parancsolatok íze által (a szándék izében azért, hogy adakozzon). ”
Ezt nehéz megérteni. Mivel a Kabbala egy olyan szintről beszél, amely tejesen le van szakítva rólunk, elképzelhetetlen számunkra, hogy mindenfajta jutalom nélkül dolgozzunk. Ez hasonló a növényi szinthez, amely hirtelen állata válik.
De még ez sem igazán jó hasonlat. Mert a növényi és az állati ugyanabban a világban vannak, és a megszerzés vágya csak növekszik és növekszik, és a növényiből az állati szint kiemelkedik. Azonban itt, mi egy teljesen ellentétes állapotban vagyunk. Az egész Univerzum ebben az egy tulajdonságban lett felépítve, a megszerzés tulajdonságában, és nekünk meg kell cselekedni ezt az ugrást, időben és térben, ezt az átugrást a megszerzés tulajdonságából, hogy belépjünk egy teljesen másfajta új dimenzióba.
Nem könnyű megérteni mindezeket. Mi csak a kezdeti pontot kaptuk meg, a szívbeli pontot. Azért hogy sikerüljünk, ezt az utat kell elkezdenünk. De a kabbalisták elmagyarázzák nekünk ezt a valóságot, hogy hogyan kell átlépnünk, egy új valóságba. Mi nem vagyunk képesek ezt lefesteni magunknak, mivel nincsen semmi elképzelésünk erről.
Az anyag marad. Mi az Univerzumban, ebben a világban vagyunk, és élvezzük az életünket. Mi valóban élvezzük, amit megkapunk. És azért, hogy át toljon minket ebből a világból a következő világba, elkezdjük érezni az ürességet, még nagyobb fájdalmat, szenvedést, csalódást, akár még a halálig is eljutunk ezzel. Ezeken az érzéseken megy át a megszerzés vágya, csak azért, hogy elkezdjünk gondolni arra az állapotra, amikor valóban képesek vagyunk beteljesíteni a megszerzés iránti vágyat, hogy elkezdjünk, egy új életben létezni.
Írva van:” Életedet a világon belül kell látnod”. Mivel a korrekció célja a személynek, pontosan ebben a világban érhető el.
BS
