Dr. Michael Laitman

Szeret valaki másokat magasabb szinten látni, mint önmagát?

Képzeljük el, hogy van egy kisgyerekem, akit el kell küldenem óvodába, mert többé nem elegendő a fejlődéséhez, ha otthon marad. Sokkal inkább megpróbálom betenni őt egy olyan csoportba, ahol csak egy kissé idősebb gyerekek vannak, mint egy olyanba, ahol fiatalabbak, hogy tanulhasson az idősebbektől. Más szavakkal, minél magasabb a környezetem, annál nagyobb a lehetőségem fejlődni általa. Fordítva is igaz, amennyiben primitív emberek társaságába kerülök, lehúznak engem a saját szintjükre. Minden a környezettől függ.

Követjük ezt az elvet, amikor olyan döntéseket hozunk az életünkben, melyek azt a mondást igazolják, hogy az „ember mai környezete, az ember holnapja.” Amikor az ember érdekelt a növekedésben, akkor nagyon hasznos dolog nagyszerű emberek társaságában lenni. De fel kell ismernie az embernek, hogy a növekedés miatt van köztük. Ha csak egyszerűen „beül” bizonyos emberek közé, akik nem az ő szintjét képviselik, akkor amennyivel felette állnak, annyira fogja bosszantani a személyt ez. Le akarja majd őket nyomni.

Azonban ha azzal a szándékkal érkezik a csoporthoz, hogy az olyan emberek környezetétől tanuljon, akik magasabban állnak, mint ő, akkor egyre boldogabb lesz. Nem fog benne lángolni a gyűlölet az érzés miatt, hogy mennyivel alacsonyabb szinten van, mint ők, hanem boldogságot fog érezni, mivel ösztönzi őt a csoport, és sürgeti az előrehaladását.

Így minden az ember szándékától függ, hogy mit akar a környezetétől. A külső közösséget értékelheti annak értékei alapján, az azonos érdeklődési kör alapján, például milyen zenét és művészeteket szeretnek, vagy az alapján milyen képzettek és intelligensek. Vannak szempontok, amelyekkel egy közösség tesztelhető.

Azonban nincs ilyen jellegű szempont a kabbalisztikus környezettel szemben. Ott csak olyan emberek vannak, akikben felébredt a szívben lévő pont, és egyszerűen fejleszteni akarják ezt. Mindegyikük folyamatos emelkedéseken és zuhanásokon megy át. Senki nem tudja melyik fokozaton is áll, nem beszélve a barátai fokozatáról.

Minden kizárólag attól függ, hogy valaki milyen módon érzékeli a csoportot, mint Rabbi Yossi Ben Kisma, aki olyan mértékben értékelte a kicsiny, egyszerű tanítványait, hogy képtelen volt nélkülük haladni.

Így nagyon fontos megérteni, hogy a csoport, a környezet, valami olyan dolog, amit a személy belül értékel, az által, hogy a barátai mennyire juttatják el őt a Teremtőhöz, akik ugyanazt a vágyat adta nekik a spiritualitás felé. Most, én meg tudok teremteni egy környezetet magamnak, annak a magasságnak és értékeknek megfelelően, amely a saját előrehaladásomhoz szükséges, egyezésben azzal, hova és hogyan akarok eljutni.

Ettől függetlenül, most tanulmányozhatom magamat. A mérték, amennyire nagyszerűnek akarom látni őket, a jele annak, hogy valóban előre akarok haladni. Végül is lehetséges kizárólag a környezetem által haladni. Az, hogy kevesebbnek akarom látni magamnál őket, azt jelenti, hogy egy olyan módot keresek, ahol kiélhetem a büszkeségemet, és ez nem visz előre.

A környezethez való hozzáállásomon keresztül, pontosan megállapíthatjuk a spirituális állapotunkat. Törekszem a teremtés céljának beteljesítése felé, vagy jó érzéseket keresek, az egóm kielégítését, a saját fontosságom érzetén át.

KN

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

62 queries in 0,692 seconds.