Dr. Michael Laitman

“Nagypapa meséi”

A Zohár olvasása során, meg kell különböztetnünk, hogy “ki magyarázza” és “mit magyaráz”. Van egy személy (vagy csoport) akit megérintett valamilyen felfedezés, és át akarja adni nekünk az érzéseit. Ebben dologban, amelyet így mi megkapunk, két komponens van:

  1. az üzenet, a tudás, és a különleges erő
  2. a szerző, akit megérintett és áthatott az üzenet, megpróbálja átadni nekünk a meghatottságát magán keresztül, és úgy meséli el nekünk mindezt, mint egy nagypapa, aki történeteket mesél.

Ahogy a Zohár könyve mondja nekünk, van a könyv, a szerző és a mese. A mese az a szerző leírása, és a szerző meghatottsága, az, amit átad nekünk a mese által. Emellett még attól is függ, hogy milyen módon fogom fel a mesét, és a szerzőjét. Végül, az én érzésemben letézik számos töltés, amelyek felöltöznek egyik a másikra.

Meg kell próbálnunk különbséget tenni a kettő között:

  1. az üzenet, ami a szerzőtől érkezik hozzánk, Rabbi Simontól
  2. maga Rabbi Simon.

Elkülönítve kell, hogy kezeljem, és figyeljem a kettőt: ki mesél, és mit mesél. Ez megépíti bennünk a szükséges megfigyelést.

Hogyha az érzékelésünket, fel tudjuk osztani erre a két részre, ez segíteni fog nekünk, hogy nagyobb pontosságot szerezzünk meg, amelyre szükségünk van a spirituális érzékelésünkhöz. Ahogy a Zohárt érzem magamban, úgy meg kell próbáljam megérezni a szerzőt, aki meséli ezt. Van az író, és van a tudás, amelyről ő mesél nekem.

(BD)

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

65 queries in 0,723 seconds.