Dr. Michael Laitman

Hasonlóvá válni a kollektívhez

Baal HaSulam, „A szabadság,” című cikk, „hasonlóvá válni a kollektívhez” rész: A tekercseink azt mondják, „Váljatok hasonlóvá a kollektívhez.” Azaz, hogy bárhol alakul ki vita a kollektív és az egyén között, kötelező szabály, hogy a kollektív akarata kell, hogy győzzön. Így látható, hogy a kollektívnek joga van kiterjeszteni önmagát, az egyén szabadsága felett… Azt is láthatjuk, hogy nincs másfajta elrendezés a társadalomban, amely által élhetünk, csak a „váljunk a kollektívhez hasonlóvá” törvénye, amely elrendez minden vitát, és belső problémát a társadalomban.

Hogy lehetséges ez a dolog? A kollektívnek nincs meg az a fajta képzetekkel teli gondolkodása, mind az egyénnek, mivel a kollektív mögött tömegek állnak. Az emelkedett dolgok mögött a világban, nem mindenki képes meglátni a koncepciót, mivel nem egyszerű azokat felfogni. Minél magasztosabb, pompásabb és különlegesebb egy téma, annál kevesebb ember van, aki képes megérteni azt. Csak is ilyen módon épül fel az egyéniség elérésének emberi piramisa. Így, a kollektív felfogás, egyezésben a definíciójával, túl van az egyének felfogásán.

Tehát akkor, miről beszél itt Baal HaSulam? A szavaiból az tűnik ki, hogy ha egy bizonyos helyen több ember gyűlik össze, akkor az igazság mindig az ő oldalukon áll? Vagy ellenkezőleg, az igazságot, különleges, de egyedi emberek nem képesek érvényesíteni, mivel ők vannak kisebbségben? A millióknak mindig igaza van, és nekem őket kéne követnem?

Ez egy nagy kérdés, mivel itt valakinek az önmegvalósításáról beszélünk, vagyis arról, hogy valósíthatja meg a szabad akaratát, és találhatja meg a „tű fokát” amelyen keresztül átbújva, a spirituális világban létezhet. Lehetséges ez olyan módon, hogy közben nekem „fel kell vennem a kollektíva képét,” azaz hasonlóvá kell válnom hozzá? Ezt mondják a kabbalisták, akik elérték a Teremtőt és megismerték a természet valódi törvényeit.

Annak érdekében, hogy ez érthetővé váljon, vizsgáljuk meg, mely részét vagyunk képesek a teremésnek úgy látni, hogy az a „Teremtő keze nyoma” közvetlenül? Ez természetesen a kövületi természetben, a kövületi szint. Itt, semmi nem képes ellenállni Neki. Nincs semmilyen vágy itt, még a legkisebb vágya sincs, a növényi erőknek. A növényi szinten már van egy bizonyos, különleges fejlődés, amely karakterizálja, megkülönbözteti a szintet. Az állati szinten, ez a függetlenség tisztán feltárul, egyre nagyobb mértékben. A növények Csak növekedni tudnak a földbe rögzített helyükön, összehasonlítva az állatokkal ezt, azok már helyet is tudnak változtatni. Az ember pedig még tovább lép, lázad a felső Gondviselés ellen, mintha az mondaná a Teremtőnek, hogy „menj egy kicsit odébb, át akarom venni a Helyed!”

Kiderül tehát, hogy csak a piramisnak az alsó része az, akik nem értik vagy érzik ezt, csak egyszerűen élnek, mivel ők a Teremtő megkérdőjelezhetetlen uralma és irányítása alatt élő lények. Az életük az ásványi fejlődési szinten folyik.

Tehát különlegességünk beteljesítéséhez, szolgálnunk kell az ásványi szintet. Így, mi nem nyomjuk el magunkat, és nem csökkentjük le a gondolatainkat és az érzéseinket. Nem, ezen a módon mi követjük a kollektívet, követjük az általános normáikat, és az ásványi szinten való berendezkedésüket, annak érdekében, hogy eljuttassuk őket a bőséghez, és mindenben kiszolgáljuk őket, amit csak akarnak.

Mondva van, hogy a többség szava, a Teremtő szava. A többség szintje nem magasztos, de pontosan ebben rejlik a teremtés célja, amelyet meg kell valósítani. Erről mondva van:”Porból vagy, és porrá leszel.”

Ahogy a Közvetlen Fény Tíz Szfírája, és a visszavert Fény Tíz Szfírája kiegészíti egymást, ugyan ennek kell itt is megvalósulnia. Ezért ha a mi fejlődésünk nem idomul az ásványi szinthez, azaz, az emberiség szükségleteihez, akkor mi sem fejlődünk helyes módon.

Kérdés

Azt jelenti ez, hogy meg kell adunk az embereknek, amit akarnak, minden adott pillanatban?

Válasz

Nem, azt kell adni nekik, ami a segítségükre van. Csak úgy, ahogy egy orvos, aki egy keserű gyógyszert ad egy kisgyereknek, aki nem érti az egészet. Ezen a módon, nekünk is meg kell érteni, a saját spirituális szintünkről, hogy mi a legnagyobb segítség az embereknek. Akkor közéjük lehet menni, és szolgálni őket annak érdekében, hogy az egész rendszert elvezessük az egységbe a forrással, ameddig a szintek közötti minden különbség el nem tűnik, egy általános integrációban és mindenki be nem foglaltatik mindenkinek a vágyába. Ez a jelentése annak a mondásnak, hogy „Ő, és az Ő neve, egyek.”

KN

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

65 queries in 0,693 seconds.