Örök szövetség állandó megújitása
Számos példát lehet leirni, amelyek tükrözik a spirituálitás folyamat előrehaladását. Például az óra ingája leng egyik oldalról a másikra. Felét teszi az ember és, a másik felét teszi a Teremtő, mint a pendulum.
A személy akkor köteles elkészíteni a hiányát, és ebben van a szabad választásam, hogy felkészítse a hiányát a környezet által. Akkor a Teremtő a környezetet hatására felfedi magát, mert a fény állandó és nem változik. Ha a személy felkésziti a hiányát az új tíz szfira mértékének megfeleően, amelyben képes felfedezni a felső fényt az új szint fölött, akkor a fény feltárul.
Tehát, ha a személy, állandóan késziti az új hiányát, akkor felfedezi a felső fényt egy új szinten.
Meg kell emlékezni, hogy a fény teljes nyugalomban van, állandó, létező, és nem változik. Ezért a Teremtő mindig vigyáz rá, és mindig fenntartja a személlyel a szövetséget, és nem változtatja meg a szövetség feltételeit. Az ember állandóan meg kell újítania a szövetséget.
Minden alkalommal egy lépést tesz előre az ő ingájával, hozzáteszi az ő saját részét, és azáltal eléri a Teremtő felfedezését, közelebb kerül hozzá. És akkor már szüksége van arra, hogy a helyes benyomást magához vegye, hogy az ő teljes munkája azon a szinten ahol ő most található, ez a két felemelkedés, vagy zuhanás a király hasznára legyen. Azaz, egy állandó irányban “az értelem fölött”, egy szándékban, hogy jobban értékeli az adományozás tulajdonságát mint a megszerzés tulajdonságát. Ily módon az ember közelebb kerül a Teremtőhöz.
Erről irva: “Tegyünk sót összes áldozatunkra”. Az áldozat jelenti a király megközelítését, hogy minden alkalommal felújitjuk ezt a Szövetséget, addig amig el nem érjük a teljes felfedezést.
(Báál HáSzulám:Shámáti cikkből)
BS
