Nagyon fontos az hogy kitől tanulunk
Az a tanítvány, aki bölcsességet akar megkapni tanárától, mindazt a helyes formában kell, hogy megkapja, a felső működő elme öltözetében. Ugyanez történik egy szokványos iskolában is bizonyos mértékben, mivel mindegyikőnk agy bizonyos formájú nyersanyagként született, melyből később egy bizonyos formát gyurmáznak, és ennek segítségével telik meg másfajta tudással.
Mi másoktól állandóan megkapjuk a tudásnak mind az esszenciáját, mint a külső formáját amibe a tudás beleöltözött. Ez az, ahogy mindez megtörténik a felső spirituális gyökerekben és a mi világunkban is. Ennél fogva nagyon fontos az, hogy kitől tanulunk. A tudás ugyanilyen módon van a könyveken keresztül átadva a szerzővel történt élő találkozó nélkül. Még a külső korporeális tudományokban is a tudást mi úgy kapjuk meg mintha “a Közvetlen Fény beleöltözött volna a Visszatérő Fénybe”.
Ez még inkább így van, amikor mi a Kabbala bölcseletéről beszélünk. Itt annak érdekében, hogy a tudás át legyen adva, egy olyan kapcsolatnak kell létrejönnie, mely úgy van nevezve, hogy “száj a szájhoz” (peh be peh), egy kapcsolat mely “szellem a szellemhez” (Ruach be Ruach), mely azt jelenti, hogy a Visszavert Fénynek egy bizonyos mértékben kompatibilissá kell válnia az adásban és elfogadásban. Természetesen azok különböző szinteken vannak, de létezik egy bizonyos hasonlóság közöttük, hogy az alsó képes legyen megkapni egy illuminációt a felsőtől.
Ezek szándékos, tudatos cselekedetek, melyek a személy megértésében, és felismerésében megtörténnek, amikor valamilyen spirituális felismerés történik.
Amennyiben a külső tudományokban mi a belső tartalommal, magával a tudással vagyunk elfoglalva, a Kabbala bölcseletében minket a külső forma, az összeolvadás érdekel, és akkor azon belül, az összeolvadás mértékének megfelelően megkapjuk a Belső Fényt, mely semmilyen más módon nem kapható meg.
2o12. szeptember 4., Reggeli lecke 1. rész, a Rav Nagyságáról szóló lecke