Dr. Michael Laitman

Egy látható, és láthatatlan háború

Egy látható, és láthatatlan háború

Kérdés:

A jelenlegi háborús állapot Izraelben a felső erők hatásának tulajdonítható, azaz a spirituális rendszerek zivugja (“Parcufok”)?

Válasz:

A háború oka, hogy mi nem gyorsítottuk fel a korrekciónkat, és emellett nem vonzzuk a Reformáló Fényt, ily módon, hogy a zivug sokkal magasabb annál, ami történik az Acilut (az Ő helye) világában, egy automatikus módon, és nem a mi beavatkozásunk által.

Amíg mi nem tanuljuk a Kabbalát és nem vonzunk egyre több Fényt, akkor ez így folytatódik és nem változik meg. Hasonló azzal a személlyel, aki élt és meghalt, élt és meghalt – annak érdekében, hogy minden alkalommal meg fog változni: egyszer háború, máskor szünet, de lényegében semmit sem változik.

Mi magunk tudjuk, hogy az idő múlásával semmi sem változik. Ebben az esetben, a jó most kapott egy szünetet, halasztást egy pár évig, majd a helyzet romlani fog újra. Akkor majd felfedezzük, minden irányból nem több tízezer rakéta jön mint ma, hanem milliók, de sokkal erősebbek. Mit tegyünk akkor? Nincsen semmi esélyünk, hogy sikerüljünk ilyen módon.

A Teremtő újra és újra ilyen helyzeteket rendez, hogy végre megértsük, hogy egy egyedi döntés kell találni, racionálisat, a mi elménk fölött. A nemzeti elme nem képes megoldani ezt a problémát. Ez csak az Egység által lehetséges, hogy vonzzuk magunkra a Reformáló Fényt.

Ha mi állandóan erről beszélünk és ennek megfelelően cselekszünk, az emberek lassan – lassan elkezdik felfogni és lenyelik az ötletet, mert érezni fogják, hogy a reális megoldás egyetlen módja a menekülésnek.

Bár nem esnek rakéták ránk, de mi minden esetben a háború állapotában vagyunk, csak egy másik háborúban, egy hideg háborúban. Mi nem tudjuk egyelőre egy pillanatra sem lecsendesíteni a belső és külső fenyegetést. Háború a mi állandó állapotunk, a zivug állandó kivetülése a Felső világok erői között. Ő így is marad, addig még mi magunk részesévé nem válunk és vissza nem fordulunk a jó állapotához.

Háború, ez egy állandó állapot ebben a világban. Az egész világ körül egy végtelen háború, amely nem áll meg egy pillanatra sem. Hogyan is lehetne másként, ha a mi egónk folyamatosan keresi, hogy hogyan árthat másoknak, legyőzni, elpusztítani. Folyamatosan keressük az új hódítások, azaz, szüntelenül önző háborút vezetünk.

Ez nyom minket fentről a gonosz felismeréséhez. Minden a Teremtőtől származik, bár mi fordítottak vagyunk a Felső világoktól, hogyan is tudnánk másként kapni ezt a cselekedetet? Az “Acilut világa”- ban a zivug (számítás) állandóan az adakozásban történik és a végtelen szeretetben. Azonban, ez a felvilágosodás, amíg hozzánk jön, mi az ellenkezőjét tesszük, abszolút konfliktusban.

A szerető anyának szükséges megbüntetni a gyermekét, ha nem hallja meg az anya szavait, egyébként ő magának is kárt és fájdalmat okoz. Az ő részéről szeretet jön, de a kisgyermeke részéről büntetések és csapások.

2o12 November 2o, Reggeli lecke, a “Tiz Szfira Tanulmányából”

BS

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

66 queries in 0,709 seconds.