A szabad akarat kifejeződésének pontja
Kérdés
Miért kellene, hogy az egység, szeretet állapota, és az együttműködés állapota különösen fontos legyen ma számunkra?
Válasz
Számunkra nélkülözhetetlenek ezek az állapotok, mivel nekünk hirdetni kell ezeket egymás felé, egy játékon keresztül, amely biztosítja számunkra ezeknek az állapotoknak a kiszélesítését, mielőtt hátulról csapások zúdulnának ránk. Mi meghatározott céllal vonjuk magunkra a ragyogást, és egy boldog képet. Mi még nem láthatjuk ezt a képet, azonban mindannyian befolyásoljuk a egymást a csoportban, egy olyan módon, mindenki ugyanazt akarja. Az irigység, féltékenység és a büszkeség segítségével, mindenki törekedhet a fejlődésre, mielőtt a csapások nem kezdik el sújtani hátulról. Mi valóban ilyen módon akarjuk egymást stimulálni.
Nem jó, ha a szenvedés nyom minket hátulról, előnyösebb a számunkra a tudatos előre haladás. Ki kell építeni egy csoportot, amelyben minden résztvevő kifejezheti magát, és véleményt nyilváníthat arról, hogy az egység és a kölcsönkapcsolat csodálatos, és hogy mi vagyunk azok, akik tudatosan közelítünk a Teremtő.
Kérdés
Akkor hol rejlik a szabad akarat itt? Még ha el is menekülnénk a csapások elől, amelyek hátulról érnek bennünket, és tudatosan mozdulnánk is előre és folyamatosan fenntartanánk a Teremtővel a kapcsolatot, valójában még mindig az állati, egoista természetünk alapján cselekednénk. Hogy tudnánk valóban leválni erről, és másképpen – nem egoisztikusan – viselkedni, és irányítani az emelkedést a Teremtő szintjére, figyelmen kívül hagyva az egoizmusunkat? Hol rejlik az állati természetünk fölé emelkedés akkor itt? Mit jelent az “önkéntes részvétel?”
Hogy szökhetünk el a csapások elől, és kerülhetjük el az önző élvezeteket, felülemelkedve mindezeken? Miért vannak állapotok, melyekben vagy csapásokat kapunk, vagy cukorkával motiválnak minket? Hogy emelkedhetünk az állati fejlődési szint fölé, ahol értelemben növekedhetünk tovább?
Válasz
Végül csak elkezdjük felismerni, hogy a Teremtő egy teljesen perfekt feltétel rendszert készített elő a számunkra, a csoportot. A csoport nem csak a transzformációs módszer és eszköz, a “barátok szeretete” állapotából a “Teremtő szeretete” állapotába, hanem egy konkrét hely ahol alkalmazhatjuk a szabad akaratot, ahol nem függünk a barátainktól. A Teremtőtől függünk, így egy jó módon viszonyulunk Hozzá, miközben nem függünk a barátainktól a csoportban, tehát ez az a pont, ahol kapunk egy lehetőséget az előre haladásra. Ez a barátok közötti egység felé mutatott helyes hozzáálláson alapul, – egy olyan fajta viszony, amiben nem akarunk semmit viszonosságban megszerezni ezért.
Ez az a pont, ahol végső soron megvalósítjuk a különleges feltételeket, amiket a Teremtő előkészített a számunkra, a teljesség eltörésének idején, ahol a teljes teremtés darabokra tört, megadva az újra egyesítés lehetőségét. Csak miután ezek a darabok újra egyesültek, lesznek képesek kifejezni a szabad akaratot, mindenféle érzés nélkül, legyen az jó, vagy rossz. Csak akkor szerezhetik meg a lehetőséget arra, hogy felülemelkedjenek a saját természetünkön. Csak akkor!
2o12 November o5, A Grúziai Kongresszus első leckéjéből
KN
