Dr. Michael Laitman

Felelősség és büszkeség a küldetésünkkel szemben

Felelősség és büszkeség a küldetésünkkel szemben

Báál HáSzulám, a 69 “Shámáti” cikkéből: “Először megtörténik a világ korrekciója”:

“… Ezért, amikor egy egyén és az egész Izrael korrigálódik, akkor az egész világ nemzete korrigálódik. Ahogy a bölcsek mondták: “A világ nemzetei abban a mértékben lesznek korrigálva amekkora mértékben mi korrigáljuk magunkat”. Ez a jelentése annak amit a bölcseink mondtak: “Ha megjutalmazva akkor az egész világot az érdemek irányába ítéli”. És nem mondja: “hogy az egész Izraelt ítéli”, hanem “az egész világot ítéli “. Ez azt jelenti, hogy a belső rész képes korrigálni a külső részt”.

Ennélfogva, nekünk nagyon aggódnunk kell, hogy a mi cselekedeteink nem egyéni cselekedetek, az nem csak ahhoz a személyhez tartozik aki éppen csinál valamit, esetleg nem tartozik a barátaihoz, a csoporthoz, és nem az egész Izrael nemzetéhez, de az egész a világhoz tartozik. Mindenki, aki képes korrigálni önmagát azt nevezik “Izrael” : sóvárog a “Jásár – El”, (Egyenesen a Teremtőhöz), annak tudnia kell, hogy ő megkapta ezt a képességet, hogy a világ korrekcióját okozza.

A cél szerint adták meg neki fentről, és aszerint követelik meg tőle. Ez az ő sorsa, és ebben nincsen szabad választása. A választása csak abban van, hogy a személy milyen mértékben fogja megvalósítani ezt a rábízott küldetését.

Ezért egy olyan légkört kell létre hozni, amely segít mindenkinek száz százalékig teljesíteni a kijelölését, amit a Teremtő követel tőle, és amit rá rótt, így választották őt, hogy részévé váljon a korrekciónak, és ne passzívan korrigálják hátulról.

Ez egy nagyon nagy felelősség. Mindenki számára szükséges, hogy lássa a maga szerepét, és ne csak tegye ami eszébe jut. Ha jól érzem magam akkor csinálom és ha nem akkor nem csinálom, vagy elmenekülök. Fogadja el azokat a feladatokat is, amelyek nem tetszenek. Ez egy olyan munka, amely nem áll meg még egy pillanatra sem, bármilyen zavaró tényező történik. Ebben a munkában állandóan zavarokba ütközünk, kidob minket az egyéni önző megközelítésre. Tehát, a közösség általános szerepe, hogy a személyt megragadja, és láthatóvá teszi számára, hogy az egész élete, és az összes órája, perce ebben az ügyeletben történik, ebben a felelősségben, mint az anya aki felelős a babájával szemben, és folyamatosan a gondoljunk a világra és a csoportra.

Ez nagy felelősség, és ezáltal éreznünk kell a cél fontosságát és a büszkeséget hogy ki lettünk jelölve erre a feladatra, ami megköveteli tőlünk annak a megvalósítását és a világot szolgáljuk. Mi elfogadjuk ezt a küldetést, és azt szükséges megvalósítanunk.

2013.02.11, Előkészület a reggeli leckéhez

BS

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

66 queries in 0,393 seconds.