Egyre több és több pont az összeolvadásra
A valóság állandó, a Teremtő jó és jót tevő, az Eyn Szof világa állandó. Én az Úr nem változom, a Felső Fény abszolút nyugalomba van és minden csak az edényeken múlik, a vágyakon. Nem kell várni arra, hogy valami megváltozzon az életben. Ez a megközelítés csak a nagyközönség részéről jellemző, akik teljesen az idő hatása alatt vannak. De az egyéneknek, akiknek saját erejükkel kell felfedezniük a Felső Erőt, – amely jó és jót cselekszik, mind a jóval és mind rosszal, – ezeknek az embereknek megvan a lehetőségük arra, hogy nem “a maga idejében” fedjék fel azt a változást, amely az egész emberiség természetes fejlődése, hanem az “idő felgyorsulása” által korábban.
Írva van ,”Izrael a csillagok és a szerencsék fölött van, ebben megszenteli (felgyorsítja) az időt”. Izrael,- vagyis az ember aki sóvárog “Jásár – Kel”-nek van nevezve (egyenesen a Teremtőhöz),- most meglesz híva arra, hogy felfedezze a végső korrekciót, az állandót és örököst, amely már létezik.
Hogyan? Az összes olyan zavaró tényező fölé emelkedik, amely megjelenik az ő időkoncepciójában, minden helyzet fölé, amely felfedeződik a “Reshimó”-k láncolatában, azért hogy magához vegye, “megszentesítse” és a tökéletességre emelje azokat. Minden korrupt állapotot amely felderül számára, úgy kell elfogadja, mint lehetőséget a munkára, hogy átváltoztassa egy tökéletes állapotra, amelyben “Nincs más Rajta kívül”, aki jó és jót cselekszik, mert mindenki egy kapcsolatban, egy kölcsönös garanciában és egységben létezik.
Hogyha egy ilyen a valóságot képes lefesteni magának és eszerint él, ez azt jelenti, hogy ő az “értelem fölötti hitben” halad, és ez a szerepe a spirituális munkában. Ezért kapta meg a tanulást, a csoportot, a könyveket, hogy képes legyen megváltoztatni a látásmódját. A valódi világot lássa meg, és ne a hamisat, amely szándékosan jelenik meg számára annak érdekében, hogy tehessen erőfeszítéseket, és hogy a hamisságból megépíthesse az igazságot.
Ha ezt a küldetést magunkhoz vesszük, és minden állapotból építünk egy teljes és igazi valóságot, ez azt jelenti, hogy haladunk az egyenes vonalon a cél irányába, amely az “összeolvadás”. Új problémák után sóvárgunk a Teremtővel való összeolvadásra, egy újabb és újabb ponton keresztül. Amint ezek a pontok összekapcsolódnak egymással, egy egyenes vonalat alkotnak, amely elvezet a végső korrekcióhoz.
Tehát, nem kell várni az időre, hogy valami megváltozzon, hanem minden pillanatban megadni az esélyt, elképzelni egy tökéletes képet, és ebben a formában haladni előre.
2013.03.14, Felkészülés a reggeli leckéhez
BS
