Dr. Michael Laitman

Nem személyes hiba, amit érzünk, a fény, amely érkezik, elhoz egy ilyen érzést.

Mi csak a zuhanásoknak köszönhetően haladunk előre, a csalódásoknak, a rossz helyzeteknek felderítése által, amelyeket a mi megszerzési vágyunkban érzünk. Eleinte minden rossz helyzetet az e-világi erőkhöz tulajdonítunk, majd a Teremtőhöz.

Minden attól függ, milyen szinten található az ember, milyen felfedezésben. Lehet, hogy rejtettségben van, elvesztette a Teremtőben lévő hitet, hibásnak tartja a világot, mert az emberek különböző problémát okoznak belsőleg és külsőleg neki. Minden probléma az anyagi világ háttérében fedeződik fel, azaz, megsértik a szükségét: az élelmiszer, szex, család, pénz, tisztelet és a tudás.

Később a személy felemelkedik. Ha kapcsolódik a csoporthoz, így felemelkedik az  “Áchishená útján” (a felgyorsítás útján), és ha nem tud beintegrálódni, akkor legalább részt kell vennie  mechanikusan a tanulásban és mindenféle tevékenységekben. Ő új csapásokat kap a tiszteletben és az ellenőrzésben, majd elkezdi összekapcsolni ezt egy kicsit a viszonyához, elkezdi hibáztatni magát. Először hibáztatja csak a többieket, és látja bennük az állapota okát. De ha halad előre, akkor ő elkezdi hibáztatni magát, magához köt mindent ami történik.

Ő “eszi” magát, nagy nyomást és a stresszt érez, és ez a helyzet hosszú ideig tarthat. Minden a személy a részvétele mértékén múlik a környezetben. Ha nem vesz részt a környezettel és a csoporttal, akkor ő lehet, hogy  küzdelmeken megy át, és nem tanul belőlük. De ha sikerül elérni egy erős kapcsolatot a környezettel, akkor rajta keresztül megkapja a Reformáló Fényt, és  az összes cselekedeteket a Teremtőnek tulajdonítja. Az érkező Fény elhoz neki egy ilyen érzést.

Aztán rájön, hogy az összes csapás, probléma, ezek az akadályok, a belső “edényei”-nek és tulajdonságainak a feltárulása. És a kegyetlen világ nem volt hibás és még az ő gonosz természete sem, egyszerűen vannak “edények”, amelyeket korrigálni kell. Az igaz, hogy hozzá tartóznak, de megadták a lehetőséget az ő munkájára.

Meg kellett, hogy értse, a gonosz feltárulása nem az ő számlájára van írva,  hanem csak megadja, mint anyagot a munkához. És ha mi nem akarunk beleegyezni,  azonosulni a rosszal és a töréssel, hanem sóvárgunk egyesülésre “Iszráél, Oráitá, Kodsé Brich Hu, Chád Hu” (Izrael, a Fény és az Áldott Szentség, az Egy),  akkor  segítséget kérünk, hogy felemelkedjünk ezeken az állapotokon. Ily módon felemeljük a hiányunkat a “Szűrő” és a ” Visszavert Fény” által, hogy beöltözhessen az “Egyenes Fény”.

Az egész úton, ettől a világtól egészen az Eyn Szof-ig, (a Végtelen Világig),  folyamatosan felfedezzük a törést és  a rossz dolgokat.  A mi feladatunk, a munkánk által,  átváltoztatni a gonoszt,  azokra az “edények”-re, ahol  felfedeződik a Fény. Azok a rossz dolgok és hiányok, amelyek felfedeződnek a Fény által, ahhoz hozzá kell adjuk a helyes hozzáállásunkat, az erőfeszítésünket és akkor bennük felfedezzük a jó dolgokat.

2013.09.13, Baal HáSzulám, 33. “Shámáti”

ford: B S

szerk: Sz I

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

65 queries in 0,375 seconds.