Mivel kezdődik az emberi szint?
Kérdés: Hogyan láthatnék Sefir-ákat (Szfirákat) és minőségeket magam körül, emberek helyett?
Válasz: Miért lát valaki embereket a világ anyagi érzékelésén keresztül? Miért van szüksége arcokra? Vajon a test mondd valamit? A test nem mondd semmit az emberről.
A tény az, hogy hamarosan feladjuk a karakterre vonatkozó jellemzőket. Mivel ezeket, az ember a születésével megkapja, vagy pedig a környezetétől szerzi meg őket. Mindezek összessége nem az ember maga.
A szülei hozták a világra, tanult valamilyen intézményben, amelyet nem ő választott, majd az egész életén keresztül, állandóan különböző környezetekben találta magát. Ennek eredményeként, látjuk benne a sajátos formáját, amelyet bizonyos paraméterek szerint alakított ki. Így “teremtették”, és így éli az életét a kezdetétől a végéig.
Ez nem igazán ő. Nem tud ehhez kapcsolni semmit. Nincs benne még egy csepp sem a valódi eredetéből, sem a testi tulajdonságaiból, és a való jellemvonásaiból sem. Minden annak az eredménye, amit látszólag másoktól kapott.
Az ember (Ádám) bennem azzal kezdődik, amit Fentről megszerzek. Ha belépek a csoportba, és erőfeszítéseket teszek, a csoporton belül, akkor kiderül, hogy ők szintén a saját maguk által végig vitt oktatásnak és nevelésnek az eredményei. Ha Fentről elkezdem megkapni a Fény egy gyenge megvilágítását, melynek köszönhetően új jellemzők születnek meg bennem, amelyek ellentétesek az előző jellemzőimmel, akkor ez egy új teremtmény születése, aki már egyáltalán nem kapcsolódik a testemhez és a korábbi jellemvonásaimhoz Ezért a lelket úgy nevezzük „Isten Szent Része bennünk Felülről”
Tehát, ebből az következik, hogy az ember külső megjelenésének, és viselkedésnek nincs valódi jelentése. Ami számít, az a csoportba való befektetése, és erőfeszítése. Ehhez választ kaphat Felülről, és megszerezheti mindazt amit embernek (Ádámnak) nevezünk.
Addig a pontig, nem nevezhető embernek, mert nincs benne semmi igazán önmagából. Ha az élete során nem korrigálja egyetlen vágyát sem, a Reformáló Fény segítségével, akkor az olyan, mintha egyáltalán nem létezne. Látható, hogy a spirituális számlája üres és, hogy a részvétele a történelmi fejlődés folyamatában olyan, mint bárkié. Ebben nincs semmi megmérni és értékelni való, ami a spirituális mérlegen megmérhető lenne.
Még van egy további ellentmondás: Még ha az ember nem is korrigálja magát, akkor sem éli az életét hiába, ha segít mások a korrekciójában, és ha közelebb viszi őket az igazsághoz. Mindenesetre, ezen érdemes dolgozni, amennyire csak lehetséges. Ahogy Baal HaSulam írja ” Az Utolsó Generáció című írásában”: Az élet célja az, hogy kiérdemeljék a Teremtővel való összeolvadást, hogy szigorúan fenntartsák az általános szabályt a cselekedetekben, hogy csak a Teremtő jóságára irányítják azokat, és hogy segítsenek másoknak a Vele való összetapadást.
2013.11.26, “A Kabbala tanítása és lényege”
ford: B.S
lekt: KN
forrás: With What Does Man Begin?
Posted on December 3rd, 2013 at 9:51 am
10:16, פורסם: 1.12.13