Dr. Michael Laitman

A pókháló közepén

thumbs_laitman_232_07

Az oka annak, mikor valakinek elfogy a lendülete munkában, hogy csalódottnak érzi magát, elveszíti az erejét. Egyszerűen semmiféle vágya nincsen. Nem érez semmit sem. Csak azt ismétli magában: “Hagyj békén!”.

Mindez azért van, mert ő nem tanulta meg azt, hogyan vonzza magához a világ minden táján szétszóródott részeit. Nem tudja, hogyan ragadja meg azon üres edényeket, melyekből megkaphatja a kiteljesedését.

Ezért csak magát okolhatja, mert az ember olyan, mint egy pók a pókháló közepén, ahol a hálón keresztül elkaphat vágyakat másoktól, amelyek aztán saját lelke részeivé válnak
Ez egy nagyon fontos dolog, mert hajlandóságot kell éreznünk folyton folyvást, hogy integráljuk és megragadjuk a barátaink vágyait. Valójában hatalmas egoistának kell lennünk és tágra nyílt szemekkel kell járnunk a világot, keresnünk kell, hogy mit tudunk megszerezni másoktól: milyen fajta felébredést, milyen fajta fontosságot és milyen fajta kapcsolatot bizonyos dolgokkal.

Tehát irigyelnem kell a többieket állandóan. Nem szabad megvetnem őket, épp ellenkezőleg, mert talán ők rejtegetnek előlem valamit, valami olyat, ami nekik már megvan. Ez biztosan így van, máskülönben nem állnának előttem. Ugyanis ha én beazonosítok valakit, mint egy létezőt, akkor az annak a jele, hogy neki van egy hiánya (vágya) amire nekem van szükségem, annak érdekében, hogy teljessé tegyem a lelkemet.
Ezért van az, hogy mindenkire úgy kell tekintenem, mint egy barátra, mert “mindenki hoz magával számomra valamit, amit használnom kell önmagam megalkotására”.

Felkészülés a leckére  2014. június 22.

ford: SZL

KA

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

63 queries in 0,373 seconds.