Spirituális földrajz, első rész
A felső erők rendszere
Megjegyzés: A forrásokban azt olvassuk, hogy az ágak és gyökerek törvényének megfelelően a Föld minden szegletét spirituális erők irányítják.
Rav kommentje: Az az igazság, hogy minden a spirituális gyökerekből származik. Egyetlen gyökér létezik, az a spirituális erő, ami később fokozatosan lebomlik és létre hozza az egymással összekapcsolt felső erők rendszerét. Ezt a rendszert tíz erő alkotja, aztán ebből harminc lesz, és így sokszorozódik tovább.
De a világegyetemen belül mindössze az adakozás ereje (befolyás, kiárasztás, felső erő, a Teremtő, a fény) és a megszerzés ereje (a teremtéshez kapcsolódó, az egoista erő) léteznek.
A kabbala bölcsessége leírja az univerzum rendszerét, amely tulajdonképpen ebből a két erőből áll, amelyek egy meghatározott rendszert alkotva lépnek interakcióba egymással. Az interakciók nagyon magas szintről erednek – ezen a szinten erők formájában léteznek, aztán egyre vaskosabbak lesznek, és az alsó, megszerző erőben formát ölt az anyag.
Ebben az állapotban, fentről lefelé kiépülnek a világok: az Adam Kadmon, Atzilut, Berija, Yetzira és Assiya világai. Aztán ezeken a világokon belül további differenciálódások következnek be, amelyek a két erő egymásra hatásának eredményei.
Az interakció belsőbb, elkülönített szintjeit hívjuk Partzufoknak (jelentése: ’szintek’) és Szfíráknak, alszinteknek. Aztán tovább folytatódik a differenciálódás.
A ’Szfíra’ a ’Szapír’ szóból származik, amelynek jelentése: fényes, világító. Amilyen mértékben a teremtés, vagyis a megszerzési vágy, az egoizmus képes önmaga fölött olyanná válni, mint az adakozás minősége, részesül a felső fényből, formaegyezésbe kerül vele, és ragyogni kezd.
Mindez oda vezet, hogy kialakul a két kezdeti erő interakciós rendszere, ahol az erők a különböző szinteken összefonódnak egymással, és mindenféle kombinációkat hoznak létre. Ezek aztán kapcsolódásokba, fürtökbe szerveződnek, stb.
Ilyen módon alakulnak ki a Partzufok, Szfírák és a világok. Mindez a felső erők rendszerének része. És ettől elkülönül, ahogy ezek megtestesülését érzékeljük. Más szavakkal, az erőktől mindez lejön, és belép korporális minőségeink interakciós rendszerébe.
A spirituális és korporális minőségek közötti különbség abban áll, hogy a spirituális minőségek az adakozás, a kölcsönös interakció és támogatás elveire épülnek. Minden egyes rész önmagán kívül igyekszik cselekedni.
Ezt követően lezuhannak arra a szintre, amikor egoista módon viszonyulnak egymáshoz, csak azért, hogy megjelenítsenek bizonyos egoista minőségeket, készségeket és kielégüléseket önmagukon belül. Itt érhető tetten a legalantasabb, egoista világra és az öt felső világra való felosztottság.
