Spirituális földrajz, hetedik rész
A lélek képére és hasonlatosságára
Kérdés: A kabbalában és más forrásokban tisztán kimondásra kerül: van egy város, kapukkal és Szentéllyel. Mit jelentenek ezek a fogalmak?
Válasz: Mindezek a felső világ rendszerének megfelelően vannak elrendezve, lelkünk képére és hasonlatosságára.
Megjegyzés: Ha nincs fallal körülvéve, nem is város az adott település.
Rav kommentje: Igen. Csak néhány város van Izraelben, amelyet valamikor fal kerített. Akra, Jeruzsálem, Szafed és Tiberias. Ma is megvan Tiberias régi falának néhány romja.
Kérdés: A kabbala szerint a városfal minek a jelképe?
Válasz: A várost körbevevő fal olyan, mint a Parsza. Ez választja el a várost a külső erőktől, azaz, elkülöníti a felső, spirituális erőket az alsóktól, az adakozás minőségét a megszerzés minőségétől.
A városfalak azt a különleges bejáratot szimbolizálják a felső világba, ahol a személynek korrigálnia kell önmagát, méghozzá egy meghatározott módon, hogy megkapja a jogot, hogy behatolhasson a spiritualitás szintjén álló városba. Vagyis a túljutás a város kapuin nem egyszerű dolog.
Kérdés: Mondhatjuk azt, hogy a fal valami fajta szükséges feltétel?
Válasz: A fal egyfajta szűrő, ami elválasztja a várost mindattól, ami rajta kívül helyezkedik el. Más szóval, a városban ott van az adakozás minősége, és a városon kívül található az egoista gonosz hajlam, és így a város az adakozás minőségével korlátozza önmagát.
Általában banditák, azaz egoisták kószálnak a városon kívül. Nem jöhetnek a fal közelébe, mert az eltaszítja őket. A fal nyomást gyakorol rájuk, hogy kedvesek és adakozóak legyenek, ami nem a természetük része.
Kérdés: Vagyis ez annyit jelent, hogy az ágak és gyökerek nyelvének használatával, a kabbalisták ismert fogalmakhoz nyúltak, mint pl. „város”, „fal” vagy „kapu”, megérezték ezek spirituális gyökerét, és felhasználták őket magyarázataikhoz.
Válasz: Igen, de ezen kívül azt is megértették, hogy a mi világunkban miért egy bizonyos struktúrát követve rendeződnek el a dolgok, miért meghatározott módon építünk házat, kunyhót, sátrat és templomot. Ezt a spirituális erők következményeként élték meg
Kérdés: A nagy kabbalisták, különösen Ari, azt írják, hogy van a ház, az udvar, a mező és a sivatag. Ez azokról a vágyakról szól, amelyek használhatók a Teremtő érdekében, illetve azokról, amelyek nem?
Válasz: Így igaz. A házban tartózkodó ember a lélek belső része. A ház maga, az udvar, a mező és a sivatag viszont már a lélek külső, korrigálásra szoruló részeit testesítik meg.
