Hogyan gyógyuljunk ki az egoizmusból?
Kérdés: Emlékszem a nyolcvanas években eltöltött gyerekkoromra. Ittunk a folyóból és úsztunk benne. Az erdő virágai és bogyói olyan erős illatot árasztottak, hogy megrészegedtünk az aromától.
Látom, hogy mára minden mennyire megváltozott. Ugyanazok a folyók még szarvasmarhák itatására sem alkalmasak. Az a határozott érzésem, hogy mi, az egoizmusunknak köszönhetően, felzabáltuk az egész bolygót. Hogyan lábalhatunk ki egoizmusunkból? Miként korrigáljuk azt?
Válasz: Elméletben nincs nehéz dolgunk. Együtt kell az ügyet akarnunk. Támogatni kell egymást. Így sok ezer ember gyűlik össze, akik mind önzetlenül, egojuk felett, azt minél kevésbé használva kívánnak cselekedni.
Semmi különöset nem kell tenni. Elég, ha először is megkíméljük a természetet, nem fosztjuk ki a Földet. És másodsorban pedig megkíméljük embertársainkat, tehát maximális barátságossággal és megértéssel fordulunk hozzájuk.
Ha az ember és a természet kapcsán ilyen módon járunk el, magunkra hívjuk a természet pozitív erőit, amiket felső erőnek hívunk. Ez fog korrigálni minket. Hatására jobban bízunk másokban, nyitottá, barátságossá válunk.
Átlátjuk majd, hogy a természet jó és rossz erői miként működnek együtt. Az áramkörök pozitív és negatív töltéseihez hasonlóan, képesek leszünk egyensúlyba hozni ezeket az erőket. Hiszen tudjuk: a negatív minőség nélkül minden kudarcra van ítélve.
El kell sajátítanunk, hogy mindezt miként tegyük. Egész életemet annak szenteltem, hogy megtanítsam az embereknek, hogyan használják helyes módon a természet két alapvető erejét, a pozitívat és a negatívat.
A negatív erő az ember egoizmusa. Mindenhol tetten érhető, és felemészt mindannyiunkat. De ott van a pozitív erő is, ami még feltárásra vár. Csak akkor jelenik meg, ha ráeszméltünk létezésére. Amennyiben ez a felébredés nem történik meg, a pozitív erő nem bukkan fel, és az egyetlen negatív energia uralma alatt maradunk. Az eredmény az lesz, hogy minden szintet (kövületi, növényi, állati és emberi) kitölt a negativitás.
