Dr. Michael Laitman

Régóta várt Baba mosolya

Az összes munka, arról szól, hogy fel kell emelkedni az értelem szintjéről az értelem feletti hitbe. Ehhez nekünk napról-napra, vagy inkább éjszakáról-éjszakára, az értelembe kell zuhannunk, amely “éjszakát” jelent a számunkra, majd pedig fel kell emelkednünk a hit magasságába, a értelem felett amit nappalnak nevezünk. Valójában a hit, a Teremtő Fénye .

Az összes Kabbalista írt a tudásról, az értelem feletti hitbe való átmenetről . Minden alkalommal csak erről írtak: hogy, hogyan lehet továbblépni, az ember szintjéről, a Teremtő szintjére, más szóval az állati szintről, a beszélő szintjére. 

Egy ember számára, nehéz megvalósítani ezt az átmenetet. Meg kell érteni, hogy a Teremtő semmi mást nem teremtett, csak az egoizmust, melyben bele vagyunk fogaltatva, és ezt az állapotot az „értelem állapotának” nevezzük. S ebből a szintből kell erőfeszítéseinken, kéréseinken, és a Teremtőhöz intézett imáinkon keresztül felemelkedni az értelem feletti hit szintjére. 

Amit követnünk kell, az, hogy először fel kell mérnünk, milyen mélyen vagyunk az értelembe beágyazva, majd, hogy  mennyivel magasabb szinten van az értelem felett a hit, s hogy mekkora lehet az értelemből a hitbe való átmenethez szükséges frekvencia különbség. A Kabbalisták szerint öt perc alatt 400 ilyen állapotváltozás történik, az értelem és az értelem feletti hit állapotai között.  Ezek a változások formálják bennünk a spirituális valóságérzékelést bennünk, mivel a Teremtő, az értelmet és a hitet egymással ellentétesnek teremtette meg. 

Mint egy kisbaba, aki ebben a világban született, addig nem fogja fel a szülei mibenlétét, amíg, kizárólag fizikailag érzékeli őket, s amíg meg nem szokja, hogy a szülei jók és jót cselekvők vele. Tehát fokozatosan feltárul a hit az értelem felett, a Teremtő abszolút jósága, Aki az összes utat megszervezi, amin végig kell haladnunk, életünk teljes történetét, múltat és jövőt. Ezáltal az ember, fokozatosan megérti, hogy ellentétes minőségű a Teremtővel. 

A legfontosabb dolog, hogy minden állapotunkban megjelenjen a képzeletünkben, hogy az állapot maga egy magasabb hatalomtól érkezik, amelyen kívül nem is létezik semmi más.  Kizárólag a Teremtő az Aki megszervezi az egész életem, gondolataimat, vágyaimat, s még az Őhozzá való a hozzáállásomat is Ő teremti meg, függetlenül attól, hogy nekem úgy tűnik, hogy ezt magam döntöm el. Tehát helyesen dolgozzuk fel az összes állapotot a Teremtő által adott értelmen belül, annak érdekében, hogy erőfeszítéseinkkel és az imáinkkal az értelem feletti hitbe kerülhessünk. 

Csak effelől érdemes beszélni és aggódni, és ezzel az összes problémát megoldhatjuk. Nincs nagyobb bűn, mint az értelmen belül ragadni. A Teremtő hajított bele az értelembe bennünket, amely egy “halálos szorítás” de csak ez által juthatunk el ahhoz a döntéshez, hogy az értelem fölé akarunk emelkedni. 

Ezt kell megpróbálnunk ezt, minden pillanatban. Nem számít, hogy még nem érezzük, hogy a Teremtő, milyen módon rendezi el az életünket, ezek a mi erőfeszítéseink, amik nagyon kedvesek a Teremtőnek, úgy mint egy szülőnek, Akinek a kisbaba mosolya sokkal inkább elégedettséget ad, mint a már felnőtt gyermeké.

Ezért, amíg újszülött állapotban vagyunk, aki még csak most kezdett el reagálni a Teremtőre, viszonyulni hozzá, kérni Tőle, de  máris több örömet adtunk a Teremtőnek ezzel, mint amit a jövőben fogunk adni. Ez tehát így van elrendezve a spiritualitásban, ahol fordított sorrend van a  Fények és az edények (Kelimek) között.  

Forrás: https://laitman.com/2020/06/long-awaited-babys-smile/

[264929]

68 queries in 0,390 seconds.