A szeretet minden bűnt lefed
A szeretet minden bűnt lefed. Ez azt jelenti, nekünk naponta kell újabb és újabb bűnöket feltárni, az egónkkal kapcsolatosan, mivel enélkül lehetetlen előre haladni. Az önzés napról napra növekszik. A Teremtő azzal emelte fel a teremtést, hogy eltörte Adam HaRishon közös lelkét, Ebből az eseményből bontakozott ki a gonosz hajlam, az öröm megszerzésére irányuló hatalmas vágy, és nekünk támogatnunk kell, hogy ez egoizmus egyre jobban feltárja magát, és ne maradjon az ásványi, növényi, állati szinteken.
Az egoizmus csak egy önmagával ellentétes formával tárulhat fel. Ha fel akarjuk gyorsítani az önzés feltárulását, akkor ezzel ellentétesen kell az egységünket egyre magasabb szintre emelni. Ha tegnap nem tudatosult bennünk az ego gonoszságának egy magasabb szintje, mint tegnap előtt, akkor ez világosan mutatja, hogy nem törekedtünk eléggé az egységünkre.
Minden nap megpróbálunk egységre lépni, és ennek eredményeképpen, az egymás elutasítása kell, hogy egyre erősebben megjelenjen köztünk., amelyre aztán kérhetjük az egység erejét, hogy az egységben rejlő szeretet lefedjen minden feltárul bűnt. Így haladunk előre.
A gonosz feltárása szükségszerű és ez vonzza be a jót annak érdekében, hogy a rossz bűneit lefedhesse a szeretet. A bűn nélkül, nem lenne egység, Adam HaRishon közös edényét nem lehetne újra egyesíteni. Ez csak akkor lehetséges, ha törekszünk az egységre.
Először mesterséges cselekedeteket hajtunk végre, megpróbálva ezekkel növelni az egységet. Látni fogjuk azonban, hogy a Teremtő nem enged minket egyesülni. Éppen ellenkezőleg, feltárja nekünk ez egoizmusunk miatt köztünk feszülő elutasítást és gyűlöletet. Pontosan ez a megkívánt eredmény, mivel az így feltáruló gyűlölet felett tudunk valóban egyesülni, és lefedni azt szeretettel. Tehát így érjük el a kívánt korrekciót.
Ez a munka lényege tehát, törekedve a jóra, a Teremtő feltárja nekünk, hogy ez lehetetlen, a bennünk lévő gonoszság miatt, amit aztán megpróbálunk jóval lefedni és ehhez a Teremtőhöz fordulunk segítségért. Ez két akció, előre, hátra, előre hátra, ami megfelel a Kli, az edény négy állapotának.
Képzeljük el, hogy egy evezős hajóban ülünk, ahol mindenkinek meg van a saját evezőlapátja. Mindenki a saját edényén, Klijén, dolgozik. Mindannyian egységre törekszünk, az első evezőcsapás során, azonban helyette egymás elutasítása tárul fel. A Teremtőhöz fordulunk, segítséget kérve, a második csapásnál azt érezzük, a teremtő összehangolja az evező csapásokat. Ilyen módon a Teremtő teszi teljessé az evező csapások cselekedetét, lefedi a bűnt szeretettel.
Az evezőlapát első csapását én teszem meg, megpróbálok kapcsolódni a többi evezős barátommal, de látom, nem érhetem el, amit akarok, mert negatív minőségeim – egó – megakadályozza azt. A Teremtőhöz fordulok, és kérem ennek a negatív minőségnek a korrekcióját. Tehát elkezdet ütemesen evezni, egy-kettő, egy -kettő. Az első két ütem az enyém, amikor az egész nem működik, a második azonban a Teremtő által van végrehajtva, ami már sikeres. Erről van mondva, a Teremtő fejezi be a cselekedet a számomra.
Először megpróbálom helyes tenni, de feltárom a képtelenségemet, majd a Teremtőhöz fordulok, és meglátom a várt eredményt.
A tízes egy hajóban ül, mindenki fog egy evezőlapátot két kézzel. A Gabai a hajó tatján ül, és biztatja az evezősöket, miközben a Shaatz a hajó orrában ülve végzi a spirituális munkát. Így haladunk mindannyian előre.
Az első evezőcsapás pillanata feltárja a hibát. Kapcsolódni akarok a barátokkal, de feltárul mennyire nem vagyok képes erre. Azaz, először magam próbálom végrehajtani a cselekedetet, de feltárul az erre való képtelenségem. Ugyanakkor azonban megértem a képtelenségemet, és feltárom az erre irányuló hiányt. A második csapásnál, már kérem a Teremtőt segítsen nekem és fejezze be a munkát, amit én nem tudtam.
Minden alkalommal ez történik. Az első csapás feltárja a hiányt, a második csapás pedig a Teremtő segítségét. Ennek eredményeképpen a hajónk haladni kezd, először erőfeszítést tettünk a gonosz feltárására, majd pedig a Teremtőhöz fordulva korrigáltuk azt, és lefedtük jóval.
Mindenekelőtt hálásnak kell lennünk a Teremtőnek és a barátainknak. Végső soron a teremtés célja csakis a barátokhoz fordulva érhető el, behunyt szemmel, hogy képesek és akarnak-e elfogadni engem. Majd a Teremtő beolvaszt engem egy közös cselekedetbe a barátokkal, egyesít velük, minden megkülönböztetés nélkül.
Ezért vagyok hálás a barátoknak és a Teremtőnek a tényért, hogy léteznek és megadják nekem a lehetőséget, hogy kapcsolódjak velük, elvesszek bennük, újjászülessek bennük. Ezt nevezik a „tű fokán való átjutásnak.” Számomra ebben a folyamatban semmi nem marad, kivéve a vágyak csodálatos hálózatának ez érzékelése, és így a világok közötti szabad szárnyalás.
A reggeli lecke első részéből: „A Szeretet lefed minden bűnt” 20/08/01
Angol blog: https://laitman.com/2020/08/love-will-cover-all-crimes/