Háború és béke között
A Facebook oldalamról Michael Laitman 2022/02/24
Az Oroszország és Ukrajna közötti háború zavarba ejt, nyugtalanít, és főleg aggódom, nagyon aggódom. Sok tanulóm van mindkét országban, és mindegyikük iránt mélységi aggodalmat érzek.
Ez a két nemzet, oly sokáig élt egymás mellett, oly sok közös van bennük. Sok mindenen mentek keresztül, de nem gondoltam volna, hogy egy tomboló háborúba torkollnak. Bármennyire is megvalósíthatatlannak tűnik ma, az egyetlen megoldás még mindig az, hogy felülemelkedünk az egónkon és egyesülünk, hiszen végül is csak az ego adja meg a táptalajt ebben a konfliktusban.
Hacsak mi, az emberek – de nem csak az érintett országokban élők – nem emelkedünk az egónk fölé, a háború átterjed más országokra is, és szörnyű következményekkel járhat. Ahogy Richard Sherriff, a NATO korábbi főparancsnok-helyettese mondta, a helyzet “katasztrofális háborúvá fajulhat… olyan méretűvé, amilyenre 1945 óta nem volt példa Európában”.
Pontosan azért, mert két olyan nemzet, amelyekben oly sok a közös – vallás, összefonódó házasságok és egyebek – még is azt hangsúlyozza, ami elválasztja őket, a helyzetet az egész világra nézve baljóslatúnak látom. Olyan falat építenek maguk közé a szívükben, amelyet később nagyon nehéz lesz lebontani.
De a most kirobbanó gyűlölet ellenére végül nem lesz más választásunk, mint felülemelkedni és egyesülni. A gyötrelem és a kirobbanó düh ellenére a háború fel fogja gyorsítani a felismerést, hogy a boldogságra egyetlen esélyünk van, és az nem a mások elpusztítása.
A negativitás soha nem hozott pozitív eredményeket. Ezért van az, hogy végül minden fél megadja magát a kimerültségnek és a kétségbeesésnek, és megegyeznek abban, hogy megpróbálják a kölcsönös megfontolás – sőt – a kölcsönös törődés útját. Remélem, és imádkozom, hogy ez hamarosan bekövetkezik, és a lehető legkevesebb áldozattal.
Amikor tanárom, RABASH elhunyt, sok jegyzetet hagyott hátra, amelyekben leírta gondolatait. Néhány év elteltével ezeket “Válogatott jegyzetek” címmel adtam ki. Van egy, amely ma különösen aktuálisnak tűnik, és amelynek a “Mások szeretete” címet adtam: Ránézek egy apró pontsorra, amelynek a címe “mások szeretete”, és elgondolkodom rajta. Mit tehetek, hogy segítsek az embereken? Ahogy a társadalomra nézek, látom az emberek szenvedését, betegségeit, fájdalmait, és az egyének szenvedését, amelyet a kollektíva, vagyis a nemzetek közötti háborúk okoznak. S az imán kívül nincs mit adnom.
forrás: https://laitman.com/2022/02/between-war-and-peace/
