A Thrive Global publikálta a legújabb cikkem: “Hogyan képesek az emberi kapcsolatok segíteni, enyhíteni a félelmet és szorongást?”
Mindannyian szeretünk pihenni és alaposan kialudni magunkat, de növekvő bizonytalanságunk a jövőre nézve aggodalommal tölt el és nyugtalanít minket. A legjobb módja annak, hogy az ilyen érzek fölé tudjunk emelkedni az, hogyha áttérünk az önmagunkról való aggódásról, a másik iránti aggodalomra.
A szorongás valami olyasmi, ami az idővel alakul ki, nem egyik napról a másikra történik. Minden este valószínűleg a számítógéped vagy a tévékészülék előtt ülsz, és egy hosszú munkanap után pihenni próbálsz, és mit látsz? Az összeomlás szélén álló világot: a hurrikán pusztítás az Egyesült Államokban, az opioid-fájdalomcsillapítók túladagolása járványszerűen terjed, iskolai lövöldözéseket, a politikai drámákat, az embereket, akik megölik saját családtagjaikat … és mindez a saját, otthoni és a munkahelyi problémáink tetejében jönnek. Ennek eredményeképpen, ahelyett, hogy nyugodtak lennénk, és lelkesedést éreznénk a következő nap folyamán, folyamatosan nyugtalanok vagyunk, és félelem tölt el minket az élettel kapcsolatban. Ha valamelyikkel is kapcsolatban állsz, akkor nem vagy egyedül. A szorongásos zavarok az Egyesült Államokban a leggyakoribb mentális betegségek, amelyek 40 millió 18 éves és idősebb felnőttet érintenek.
A jövőre vonatkozó tehetetlenség érzése egy általános aggodalomra ad okot. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint társadalmi szorongás a leggyakoribb, világszerte 13 emberből 1 ember szenved a szorongástól. Ez azokban a félelmekben nyilvánul meg, hogy mások hogyan ítélnek meg, negatívan értékelik, vagy elutasítják a szociális helyzetemet vagy a teljesítményemet.
Nem élhetünk buborékban. A szükségszerűen éljük az életünket a társadalom tagjaként. Mégis, a probléma azzal kezdődik, hogy nem tudjuk, hogyan viszonyuljunk egymáshoz.
A nemzetközi szervezetek megpróbálnak foglalkozni a mentális egészséggel kapcsolatos problémákkal. A világméretű destabilitás vezető okának tartják a szorongást és a depressziót. A jelenség kezelését célzó kampány több kampányt indítottak, sikertelenül, hiszen az elmúlt években 1990 (416 millió) és 2013 (615 millió) között a mentális rendellenességekkel küzdő emberek száma közel 50% -kal nőtt.
Miért vagyunk annyira idegesek?
Ezek nem csak számok, hanem az emberek mély küzdelmei. A brit író, Matt Haig személyes anekdotákat oszt meg a modern médiában rejlő negatív hatásokról és saját küzdelmét a szorongással és depresszióval kapcsolatban. A Notes on a Nervous Planet című könyvében, amelyben megjegyzi, hogy “Nem maga a technológia jelenti a problémát. Hanem, hogy nem tudunk róla, hogyan változtatja meg életünket és befolyásolja az elménket. ”
A mindennapi élet részévé válik a szorongás érzése: amikor fontos döntéseket kell hoznunk, vagy kihívásokkal kell szembenéznünk a munkahelyünkön vagy a családunkban. Mentális betegségnek számít, ha a szorongás túlterhel, elnyom minket, és megakadályoz a rendszeres feladatok elvégzésében, amely alváshiányt okoz, és az egészségünket és jólétünket érinti.
Mind a genetikai, mind a környezeti tényezők befolyásolják a normális szorongásos jellemvonásokat, valamint a szorongásos rendellenességeket, de a társadalmi nyomás a kulcsfontosságú tényező a krónikus szorongásos viselkedés kialakulásában, amit a stresszes életkörülmények vagy az események feletti irányítás hiánya miatt érzékelünk.
A társadalmi szorongáshoz nagymértékben hozzájárul a szociális média által kiváltott verseny. Folyamatosan összehasonlítjuk magunkat másokkal, és ez nyugtalanító szorongáshoz vezet, ha kevésbé népszerűnek vagy kevésbé sikeresnek tekintjük magunkat, mint amit példaképeknek vagy kívánatos normáknak tekintünk, amelyek általában irreálisak.
Aggodalom, mint az élet alapja
Az élet természetes folyamat, amely nem feltétlenül stressz és problémák nélküli. Ha megnézzük az állatvilágot, az állatok folyamatosan aggódnak a túlélésük miatt, hogyan lehet felülkerekedni azoknak a fenyegetéseknek, amelyek meg akarják enni őket, és elvenni az utódaikat. Az embereknél – a természet legfejlettebb részénél, – sincs ez másképp.
Egész életünkön át küzdünk. Miért van így? Ez azért van, mert természetünk az élvezetre irányuló vágy, amely folyamatosan fejlődik, nem mennyiségileg, hanem minőségileg és komplexitásában. A társadalom és az oktatás, nyomást gyakorol ránk éjjel-nappal, hogy magasabb és minőségibb örömöket hajszoljunk. Személyiségünknek megfelelően, folyamatosan ki akarjuk tölteni magunkat, amennyire csak lehetséges, feltételeink és környezetünk alapján, amelyek alakítják értékeinket és az élethez való hozzáállásunkat. Ezek a mércék határozzák meg, mit tekintünk örömnek vagy szenvedésnek. Minél jobban haladunk előre, annál tehetetlenebbnek érezzük magunkat
Hogyan irányítsuk a sorsunkat
Emberekként képesek vagyunk tudatos döntéseket hozni arról, hogy a meggondolatlan cselekedeteink, hogyan befolyásolhatják a természet más szintjeit és saját magunkat. Ehelyett az egónk irányít minket, a végtelen örömre irányuló vágyunk. Szeretni akarjuk magunkat amennyire csak lehetséges, még ha mások rovására is tesszük
A világ olyan körülményeket teremtett, mint egy íjazós játékban. Visszafordultunk és látszólag a fejlett emberiség egy olyan pontig jutott, ahol bővelkedik az önmegvalósítás eszközeiben, hogy mindenki jól érezze magát. Valójában azonban az út tele van olyan mértékű szenvedéssel, vérrel, háborúval és csalódással, hogy végül elkezdjük látni, hogy többé nem fog működni ezen a módon. Ezért mostantól kezdve el kell kezdeni elengedni a nyilat az íjról, és a megfelelő irányba kell fordítani, egy kiegyensúlyozottabb létezés felé.
Hogyan szenvedhet kevesebbet egy ember?
Sok időt vesz igénybe érezni ezt a kitöltésre irányuló belső vágyat. Sok energia, erő és lelkierő kell, hogy boldognak és szabadnak érezzük magunkat.
Mindenféle mechanizmust hoztunk létre, hogy elkerüljük a szorongást. Az emberek megpróbálták elzárni magukat, leválasztani magukat a kábítószerekkel, az alkohollal, vagy agresszív magatartás révén elengedni a frusztrációikat. De a környezet hatása az értékek formálódásában olyan erős, hogy a valóságtól való menekülés szándéka nem fog segíteni.
A problémákat nem lehet egy varázslattal eltörölni, de el kell érnünk egy kényelmes szintet, a normális aggodalmak és az egészséges élet egyensúlyában, ahol az ember képes megbirkózni a félelmekkel és a szorongássa. Ez nem jelenti azt, hogy elkerüljük a felelősséget, vagy a társadalom karjába kell vetnünk magunkat, hogy gondoskodhassunk feladatainkról. Ez azonban olyan feltétel, amelyet nem tudunk egyedül elérni.
Mitől függ ez valójában? Ez teljesen a környezet befolyásától függ, ami mind a probléma forrása, mind annak megoldása. A társadalomnak olyan módon kell megszerveznie magát, hogy az ember kiegyensúlyozott információáramlással legyen ellátva, a média által létrehozott torzulások nélkül, ami csak az emberek figyelmét akarja felhívni.
Egészséges verseny
Mindig vágynunk kell valamire, hogy az éhségérzetet együtt a kitöltés lehetőségével is rendelkezzünk. Ez természetes hajlam, amit nem kell elpusztítani. Azonban valamilyen hiányt kell tapasztalnunk, nem a szorongások, a fenyegetések és a félelmek mértékében, hanem olyan szintem, amely pozitívan húz engem a kitöltés felé.
A világ kerek lett. Egy olyan integrált rendszerben élünk, ahol egymástól függünk. Tudatában vagyunk a környezetre gyakorolt hatásnak, mivel benne élünk, így látjuk, hogy nincs más lehetőségünk, mint tökéletesíteni azon. Hogyan? Újfajta oktatáson keresztül, korai életkortól egészen a felnőttkorig.
Már a korai évektől kezdve integrált oktatást kell kapnunk, nem csak a tudást és az információt. Oktatásunk jelenleg egy olyan individualista versenyre összpontosít, amely arra késztet minket, hogy önzőbbé és egoistabbá váljunk. Ennek meg kell változni. Ehelyett, annak érdekében, hogy létrehozzunk egy olyan társadalmat, amely mentes a szorongástól és az egocentrikus alapú rendszerek sok más tüneteitől, az oktatásnak azon kell alapulnia, hogy mennyire tud mindenki hozzájárulni a társadalomhoz. Ez még mindig verseny lenne, de egészséges verseny, ahol az, aki többet segített és jó hangulatot ad másoknak, az válik egyre ismertebbé, és nem az, aki mások romjain épít sikereket maga számára.
Ha megvalósítjuk ezt az elvet, az életünk pozitív irányba fordul. Ez az új altruista hozzáállás, melyet fejleszteni és edzenünk kellene, mint egy izom, kibővülne, és pozitívan befolyásolná az ökológiát és az élet más rendszereit. Azonban mindez az emberek közötti kapcsolatok javításától függ, és ezzel kezdődik. Az oktatás eredményeképpen, ami a társadalomnak egy személyre gyakorolt hatásának megváltoztatása, a szorongások és félelmek egy kiegyensúlyozott arányba fordulnának, minden más tulajdonságunkkal együtt.
Egészséges kapcsolat
Mint egy anya, aki védi a kisbabáját a külső negatív hatásoktól, vagy egy mágneses mező a föld körül, egy védőpajzsot építhetünk, amely egy erőteljes támogató rendszer az erős negatív hatások ellen.
A védelmező környezet elérésének eszköze az, az úgy nevezett kapcsolat-módszere, ahol az emberek egy körben ülnek egymással, hogy pozitív információkat oszthassanak meg és felemeljék a másokkal való kapcsolatukat. Megtanuljuk, hogyan fejlesszünk ki egy szelektív hallást, és megtanít bennünket arra, hogy személyes fejlődésünkhöz hogy szűrhetjük ki a fontos és haszontalan információkat a társadalom szerves részeként.
Az összekapcsolódott emberek körei a különféle játékok és gyakorlatok révén a szorongást átváltoztatják a biztonság, a boldogság és a kikapcsolódás érzésévé. Mindenki lenyűgözi a többieket azzal, hogy “kisebb” mint a többiek, és pozitívan befolyásolja a többieket, ha “nagyobb”. Mindenki viccekkel emeli a csoport általános hangulatát.
A túlérzékenységet enyhíti a mások nyugalmának – mint ellentétes megnyilvánulásainak – magunkba szívása. Ha úgy játszunk egymással, mintha biztonságban lennénk, akkor ez a játék fokozatosan az új valóságunkká válik.
A szorongások, aggodalmak, és félelmek természetes összetevője a sminkünknek. A szorongás leküzdésének kulcsa tehát nem annak eltörlése, hanem a mások felé való átirányítás: az önmagunkra irányuló aggodalom megváltoztatása a másokkal kapcsolatos aggodalomra. Az összekapcsolódás módszerével és az egészséges kapcsolatok fejlesztésének technikáival való munkavégzés során mindenféle aggodalom átalakul a boldogság és a bizalom érzésévé.
https://laitman.com/blog/
