Egy játék, melyet a kapcsolatok és együttműködés szabályai alapján játszunk
Kérdés:
A játékok alapelveire alapozva mit javasolna az emberiségnek, hogy képesek legyünk a mindannyiunkat tartalmazó kapcsolataink rendszerét javítani?
Válaszom:
A válság jóvoltából ma mindenkinek részt kell vennie az egymásnaktörténő adakozás játékában. Hívhatjuk ezt úgy is, hogy mindenkinek mindenki mást a “ne tegyél mással olyat, melyet magad is gyűlöletesnek találsz” alapelv alapján kell kezelnie.
A fejlődés egyik első stádiuma a következő: legyünk tekintettel a többiekre, mivel egy hajóban evezünk, lépjünk egységre velük valódi barátságokkal, mint szomszédok. Én nem bántalak, és te sem bántasz engem, én nem hazudok neked, és te sem hazudsz nekem, és nem lopunk egymástól. Ily módon élünk, mint kedves szomszédok. Senki nem tartozik senkinek – fenntartjuk a kölcsönös viszonyt, a kapcsolatot és az együttműködést. Ez a valódi barátság első fázisa.
Ezek után lehetőség adódik arra, hogy tovább fejlesszük a helyzetet és elmagyarázzuk mindazt szélesebb mértékben. Amikor az emberek elérik ezt az állapotot, hozzászoknak majd ahhoz a gondolathoz, hogy a válság megoldása az emerek közötti kapcsolatban rejlik. Amennyiben a személy tudja, hogy megkaphatja szükségleteit pénzben, pihenésben, egészségben és biztonságban az általános kapcsolatokon keresztül, akkor vágyunk majd ara, hogy egységre lépjünk. Végül is amennyiben élni akarunk, és nem akarjuk, hogy családunk szükséget érezzen, akkor egységre akarunk majd lépni.
A következő szint akkor jön majd, amikor az emberek elkezdik látni a közöttük levő kapcsolatokból származó pozitív eredményeket, és elkezdik majd azt értékelni. Elkezdik megérteni majd azt is, hogy a kapcsolatok helyrehozatala nemcsak egy pozitív fizikai életet biztosít számukra. Elkezdik majd érezni, hogy van valami hatalmasabb ezen túl, és felfedezik majd a következő szintet, mivel minden újabb szint az előzőből akalul ki.
