Az egyensúlytalanság kisimítása
Kérdés
Van egy piramisa az emberi szükségleteknek: étel, szexualitás, család, egészség, dicsőség, tudás és a spirituális önmegvalósítás. Ha mindezt az integrált nevelésre és oktatásra vetítjük, amikor a családról beszélünk vagy a dicsőségről, illetve tudásról akkor mindenki megérti, mi van ezek mögött. Azonban amikor elérkezünk a pénzhez és azt mondjuk, hogy nem lesz pénz emögött, sőt, fel kell adnunk rengeteg dolgot, az emberekben ez azonnal félelmet kelt.
Válasz
Értelmetlen erről beszélni. Ellenkezőleg, nekünk mindent az önző szempontok alapján kell megközelítenünk és elmondanunk az embereknek, hogy mit fog kapni, és nem azt, hogy mit veszíthet, mennyit nyer, és nem azt, hogy mennyi minden fog tőle eltávolodni. Éppen ellenkezőleg, ha az emberek megfelelő módon összekapcsolódnak, egy integrált módon, akkor nem kellenek hatalmas rendszerek, melyek óriási erőforrásokat emésztenek napjainkban fel. Ezek a rendőrség hatáskörébe tartoznak, különböző biztonsági rendszerek. Amikor elérünk egy kényelmesebb állapotot, hatalmas erőforrások szabadulnak fel.
Ráadásul, amikor valaki elkezdi érezni, hogy integrált módon kapcsolódik a közösséghez, a környezet visszavonhatatlanul megváltoztatja őt is, mint ahogy ő is hat a környezetére. Akkor ezt a sajátjának érzi, ezért óvja, megmenti és védelmezi. A környezet többé nem közömbös a számára, nem akar már mindent felégetni, csak azért, hogy nyerjen, hiszen ezek általában filléres nyereségek.
Ha valaki mindent kiszámol, kiderül, hogy a jó és helyes hozzáálláson keresztül, a közösség irányába, hatalmas erőforrások szabadulnak fel, melyeket más feladatokra lehet átcsoportosítani.
Ez nem arról szól, hogy mindent elveszünk a gazdagoktól és és odaadjuk a szegényeknek, hanem arról a tényről, hogy az oktatás folyamatában, a társadalom tagjai sokkal egyenlőbbek és nincs különbség gazdag és szegény között, ahogy azt millió esetben láthatjuk. A normális különbség a társadalmon belül nem lehet több, mint tíz – tizenötszörös.
Elég ha a gazdagok érzik, hogy ők gazdagok, mivel valóban van pénzük, hatalmuk és erejük a saját potenciális lehetőségeik megvalósításához.
Nem csak arról van szó, hogy ők gazdagok, mivel a belső minőségeik egy átlagos emberhez hasonlítva magasabb szintűek, hanem arról, hogy ők gazdagok lettek, míg mások nem. Mindezen tényeket nem kell átírni, ezek a felső erőkhöz tartoznak.
A társadalmi egyenlőtlenségek fennmaradnak, mi nem rombolunk le semmit, egyrészt nem akarunk sem az egyenlők diktatúrájába sem az abszolút liberalizmusba belépni, másrészt nem akarunk anarchiába zuhanni. Lassan kezdjük kisimítani az ellentmondásokat a társadalomban, elkerülve az erőszakot, és folyamatosan oktatva az embereket! A társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása, csak az emberekben felbukkanó változásokkal együtt jelenhet meg, önkéntes alapon, és a résztvevők szándékaival egyezésben.
KN
